Su-Szín

Nem tévesztendő össze a következővel: Su-Szín aksaki király.

A cikk ékírásos karaktereket tartalmaz. Speciális támogatás nélkül az ékjelek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

Su-Szín
lugal
5 mina súlyú Shu-Sin nevével, uralkodói címeivel, Girsuból, Louvre Múzeumból
Ur királya
Uralkodási ideje
i. e. 21. század[1] –
Uralkodási évei	9
Elődje	Amar-Szín
Utódja	Ibbí-Szín
Életrajzi adatok
Uralkodóház	III. uri dinasztia
Született	nem ismert
Elhunyt	nem ismert
Nyughelye	Ur
Édesapja	Sulgi
Édesanyja	Abiszimti
Házastársa	Mama
Gyermekei	Ibbí-Szín
A Wikimédia Commons tartalmaz Su-Szín témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Su-Szín (vagy Su-Szuen, sumer 𒋗𒀭𒂗𒋜 šu-^den.su₄, „Szín isten keze”, akkádul Gimil-Szín) a III. uri dinasztia negyedik uralkodója (középső kronológia: i. e. 2037 – i. e. 2029), Sulgi fia volt. Testvérét, Amar-Színt követte a trónon. Utóda fia, Ibbí-Szín.

A fokozódó külső veszély miatt harcokat kellett folytatnia a birodalom védelmében. Északnyugaton a hurrikkal sikerült megállapodást kötnie, – egyik hadvezére uralkodása harmadik évében a Ninuát uraló Tisatal hurri királlyal diplomáciai kapcsolatot létesített – de a részükről fenyegető veszélyt nem sikerült teljesen elhárítania. Idejében a legnagyobb veszélyt a nyugatról támadó amurrúk (sumerül: martuk) jelentették. Ellenük Szippartól északra – meghosszabbítva Sulgi falát – 275 km hosszú falat épített. A fal feltehetően az Eufrátesztől indultt Umm-Rausnál, a mai Habbaníja közelében és Számarra magasságában érte el a Tigris folyót, majd azon túl a Dijála folyótól északra folytatódott. De csak rövid időre sikerült ezzel a problémát megoldania.

1. mu us₂-sa en-^dnanna kar-zi-da^ki-ka ba-ḫun (azon év utáni év, amikor Nanna karzidai en-papnője hivatalba lépett)

   mu ^dšu-^den.zu lugal-am₃ (amikor Su-Szín király lett)

2. mu us₂-sa ^dšu-^den.zu lugal (Su-Szín királlyá válása utáni év)

   mu ^dšu-^den.zu lugal ur₂-i^ki-ma-ke₄ ma₂ dara₃-abzu ^den-ki in-dim₂/mu-du₈ (amikor Su-Szín az „Abzu kecskéje” nevű hajót építette Enkinek)

3. mu us₂-sa ma₂ dara₃-abzu ^den-ki ba-ab-du₈/ba-dim₂ (Enki hajójának építése utáni év)

   mu ^dšu-^den.zu lugal ur₂-i^ki-ma-ke₄ si-ma-num₂^ki mu-ḫul (az év, amelyben Su-Szín, Ur királya elpusztította Szimanúm városát)

4. mu us₂-sa ^dšu-^den.zu lugal ur₂-i^ki-ma-ke₄ si-ma-num₂^ki mu-ḫul (Szimanúm elpusztítása utáni év)

   mu ^dšu-^den.zu lugal ur₂-i^ki-ma-ke₄ bad₃ mar-tu mu-ri-iq ti-id-ni-im mu-du₃ (az év, amelyben megépült a martu-fal )

5. mu us₂-sa ^dšu-^den.zu lugal ur₂-i^ki-ma-ke₄ bad₃ mar-tu mu-ri-iq ti-id-ni-im mu-du₃ (azon év után következő év, amelyben Su-Szín a martu-falat megépítette)
6. mu us₂-sa ^dšu-^den.zu lugal ur₂-i^ki-ma-ke₄ bad₃ mar-tu mu-ri-iq ti-id-ni-im mu-du₃ mu us₂-sa-a-bi (a második év a martu-fal építése után)

   mu ^dšu-^den.zu lugal ur₂-i^ki-ma-ke₄ na-ru₂-a maḫ ^den-lil₂ ^dnin-lil₂-ra mu-ne-du₃ (amikor Su-Szín pompás sztélét állított Urban Enlilnek és Ninlilnek)

7. mu us₂-sa ^dšu-^den.zu lugal-e na-ru₂-a maḫ mu-du₃ (azon év utáni év, amikor Su-Szín pompás sztélét állított)

   mu ^dšu-^den.zu lugal ur₂-i^ki-ma-ke₄ lugal an ub-da₄-ba ma-da za-ab-ša-li^ki mu-ḫul (amikor Su-Szín, Ur királya, a négy világtáj ura szétzúzta Zabsali városát)

8. mu us₂-sa ma-da za-ab-ša-li^ki ba-ḫul (Zabsali legyőzését követő év)

   mu ^dšu-^den.zu lugal ur₂-i^ki-ma-ke₄ ma₂-gur₈ maḫ ^den-lil₂ ^dnin-lil₂-ra mu-ne-dim₂ (amikor Su-Szín pompás hajót készíttetett Enlilnek és Ninlilnek)

9. mu us₂-sa ^dšu-^den.zu lugal ur₂-i^ki-ma-ke₄ ma₂-gur₈ maḫ ^den-lil₂ ^dnin-lil₂-ra mu-ne-dim₂ (a pompás hajó építését követő év)

   mu ^dšu-^den.zu lugal ur₂-i^ki-ma-ke₄ e₂-^dšara₂ umma^ki-ka mu-du₃ (amikor Su-Szín templomot épített Ummában Sara istennek)

• Su-Szín-himnuszok

• Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8 

• Roman Herzog: Ősi államok – A hatalomgyakorlás eredete és formái. Budapest: Corvina Kiadó. 1999. ISBN 963-13-4755-9  
• Kalla Gábor: Mezopotámiai uralkodók. (hely nélkül): Kossuth;Helikon. 1993. ISBN 963 09 3676 3  
• Horst Klengel. Nomádok az ókori Elő-Ázsiában. Gondolat Budapest 1985. ISBN 963 281 618 8