Nyugati-Sierra Madre

Nyugati-Sierra Madre
(Sierra Madre Occidental)
A hegység a Nayarit állambeli Ixtlán del Río közelében
A hegység a Nayarit állambeli Ixtlán del Río közelében
Magasság3328–3347 m
Hely Mexikó északnyugati része
HegységÉszak-amerikai Parti-hegység
Legmagasabb pontCerro Gordo
Terület251 648 km2
Hosszúságkb. 1200 km
Szélesség200 km
Elhelyezkedése
Térkép
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugati-Sierra Madre témájú médiaállományokat.

A Nyugati-Sierra Madre (spanyolul Sierra Madre Occidental, a név jelentése „nyugati anyahegység”) nevű hegység Mexikó 15 földrajzi nagytájának egyike. Legmagasabb pontja a Durango államban található Cerro Gordo, amely különböző források szerint 3347 vagy 3328 méter magas. Ez Mexikó leghosszabb hegysége, de területe is igen nagy, az egész országnak mintegy 1/8 részét teszi ki.

Leírás

Elhelyezkedés

A hegység Mexikó északnyugati részén, a Csendes-óceán partjával párhuzamosan húzódik északnyugat–délkeleti irányban az Amerikai Egyesült Államok határának közvetlen közeléből indulva. Északon még az óceántól távol, mintegy 300 km-re emelkedik, de délre haladva közvetlenül megközelíti a partot. Északnyugaton a Sonorai-síksággal, nyugaton a Csendes-óceán-menti-síksággal, délen a Vulkáni-kereszthegységgel, délkeleten a Mexikói-fennsíkkal, északkeleten és északon pedig az Észak-mexikói síkságok és hegységek elnevezésű tájjal határos. Területén nyolc tagállam: Sonora, Chihuahua, Sinaloa, Durango, Nayarit, Zacatecas, Jalisco és Aguascalientes állam osztozik. Átlagos magassága 2250 méter.

Domborzat

Keleti határa körülbelül 1800 méteres tengerszint feletti magasságban húzódik, míg nyugaton 300 méter körüli magasságban. Ez az oldal igen meredek, és sok benne a mélyen bevágódó völgy, amelynek különböző vidékeken különböző neveket adtak: Sonorában és Chihuahuában barrancáknak, Durangóban és Sinaloában quebradáknak, Zacatecasban és észak-Jaliscóban pedig cañónoknak vagy szintén barrancáknak hívják őket. A legjelentősebb ilyen völgyek Chihuahuában az Urique, a Réz-kanyon, a Sinforosa és a Candameña, Durangóban és Sinaloában az Humaya, a Tamazula, a San Lorenzo, a Piaxtla, a Presidio és a Baluarte, Durango és Nayarit határvidékén az Acaponeta és a Mezquital, a legdélebbi vidékeken pedig a Jesús María vagy Santiago, a Bolaños, a Huaynamota és a Juchipila. Legmagasabb csúcsai szint mind Durango területén emelkednek: a 3340 méter körüli Cerro Gordo, a 3310 méteres Barajas, a 3262 méteres Huehuento és az El Epazote hegységben található Cerro de las Antenas is itt található, míg Chihuahua legmagasabb csúcsa a Cerro Mohinora (3307 méter).

Kőzetek

A hegységet felépítő kőzetek nagyrészt magmás kőzetek. Korábban területe egy hatalmas fennsík volt, de ennek egy része az évmilliók során lekopott, és kialakultak a ma is látható felszínformák. Felemelkedése 15–25 millió évvel ezelőtt, a késői oligocén és a középső miocén között zajlott, legfiatalabb (5 millió évesnél újabb) külső rétegei a pleisztocénből és a pliocénből származó ignimbritek (főleg riolit és tufa), valamint alkáli bazaltok.

Vízrajz

A Nyugati-Sierra Madre fő vízfolyásai mind a Csendes-óceánba vagy a Kaliforniai-öbölbe torkollanak. Ezek között mindössze egy van (a Mezquital), amely a keleti oldalon ered, a többi mind nyugaton: a Yaqui, a Mayo, a Fuerte, az Humaya, a Presidio, a Baluarte, a San Pedro-Mezquital és az Acaponeta, valamint a Lerma-Santiago rendszer részét képező Huazamota. A keleti irányba, a Mexikói-öböl felé kisebb vízfolyások indulnak, ezek többnyire a Conchos, és ezáltal a Río Bravo del Norte vízgyűjtőterületéhez tartoznak. Néhány vízfolyás lefolyástalan medencékbe vezet: ilyen például a Nazas, az Aguanaval, a Casas Grandes, a Santa María és a Carmen.

Éghajlat

Mivel a hegység feltartóztatja a Csendes-óceán és a Kaliforniai-öböl irányából kelet felé mozgó nedves légtömegeket, ezért tőle keletre az éghajlat sokkal szárazabb, mint a nyugati partvidékeken.

Növényzet

A hegység növényzeti szempontból három fő részre osztható. A mérsékelt, félhideg területeken, amelyek a hegység belső, magasabban fekvő részeit jellemzik, a fenyőerdők, a vegyes fenyves-tölgyesek és a magyaltölgyesek a leggyakoribbak, de foltokban köderdő és chaparral is előfordul. Az északi és keleti hegylábaknál, valamint a keleti nyúlványokon jellemző félszáraz vidékeket alacsonyabb, nyíltabb magyaltölgyesek és magyaltölgyes-fenyvesek, valamint matorral borítják, de az emberi beavatkozás által bolygatott részeken legelők is vannak. Nyugaton, valamint a nyugatról a hegység belsejébe nyúló völgyekben trópusi éghajlat jellemző, itt trópusi lombhullató erdők és szubtrópusi matorralok fordulnak elő. A hegységben összesen 24 fenyőfajt figyeltek meg (ez a Mexikóban előforduló fenyőfajok 46%-a), valamint 54 tölgyfajt (34%) és 7 szamócafafajt (100%).

Képek

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f M. Socorro González Elizondo, Martha González Elizondo, J. A. Tena Flores, Lizeth Ruacho González és I. Lorena López Enríquez: Vegetación de la Sierra Madre Occidental, México: una síntesis (spanyol nyelven), 2012. (Hozzáférés: 2017. február 20.)
  2. ↑ Relieve (spanyol nyelven). INEGI. (Hozzáférés: 2017. február 20.)
  3. ↑ a b Características edafológicas, fisiográficas, climáticas e hidrográficas de México (spanyol nyelven) (PDF). INEGI. (Hozzáférés: 2017. február 20.)
  4. ↑ Regiones naturales y biogeografía de México (spanyol nyelven) (PDF). INEGI. (Hozzáférés: 2017. február 20.)
Mexikó földrajzi tájai
Chiapasi és guatemalai hegyek •  Csendes-óceán-menti-síkság •  Déli-Sierra Madre •  Észak-Amerikai Nagy Síkság • Észak-mexikói síkságok és hegységek •  Kaliforniai-félsziget •  Keleti-Sierra Madre •  Közép-amerikai Kordillerák •  Mexikói-fennsík •  Mexikói-öböl-menti-síkság •  Nyugati-Sierra Madre •  Sonorai-síkság •  Vulkáni-kereszthegység • Yucatán-félsziget
Nemzetközi katalógusok