Mai cikkünkben a Sava Popovici Barcianu-ről szeretnénk beszélni, amely téma az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki a társadalomban. A Sava Popovici Barcianu olyan probléma, amely minden életkorban, nemben és társadalmi-gazdasági szinten érintett embereket, különböző véleményeket és vitákat generált a fontosságáról és következményeiről. Ebben a cikkben a Sava Popovici Barcianu legfontosabb aspektusait elemezzük, annak eredetétől a jelenlegi helyzetéig, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon.
Sava Popovici Barcianu | |
![]() | |
Született | 1814[1] Resinár |
Elhunyt | 1879. március 24. (64-65 évesen) Resinár község |
Állampolgársága | osztrák |
Foglalkozása |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Sava Popovici Barcianu témájú médiaállományokat. | |
Sava Popovici Barcianu, illetve magyaros írásmóddal Barcianu Popoviciu Száva (Resinár, 1814. – Resinár, 1879. március 12.) román író, lelkész, Daniel Popovici Barcianu apja.
Apja, Daniil, ortodox román lelkész volt; középiskoláit Nagyszebenben és Kolozsvárott végezte. Közben megtanult olaszul és franciául, így ezeket a nyelveket egy főúri magyar családnál tanította. Azután Bécsbe ment az orvosi tudományok hallgatására, de egy év múlva az egyetemet elhagyta és a lelkészi pályára tért. 1838 és 1847 között Resináron mint tanító és iskolaigazgató, 1839-től mint lelkész is működött. Az 1848-as forradalom alatt tagja egyike volt a harminc főből álló bécsi küldöttségnek, és részt vett a nagyszebeni román állandó bizottság munkájában. Andrei Șaguna püspök a teológia, és pedagógia tanárának hívta meg Nagyszebenbe, ahol több évig mint szentszéki ülnök is működött. 1856-ban az osztrák hadsereg tábori lelkésze volt. Családi ügyek miatt Resinárra tért vissza, ahol haláláig tevékenykedett.
Az ASTRA (Asociația Transilvană pentru Literatura Română și Cultura Poporului Român) kulturális egyesület vezetőségi tagja, 1869-től a Román Akadémia levelező tagja volt.