Sötét fenyőcincér

A Var1 olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A hosszú, évszázados múltra visszatekintő Var1 szerves szerepet játszott a társadalomban és a kultúrában. A politikára és a gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásáig a Var1 kitörölhetetlen nyomot hagyott a modern élet minden területén. Miközben folyamatosan kutatjuk és fedezzük fel a Var1 új oldalait, kulcsfontosságú, hogy megértsük jelentőségét és életünkre gyakorolt ​​hatását. Ebben a cikkben a Var1 lenyűgöző világába merülünk, és felfedezzük annak számos dimenzióját.

Sötét fenyőcincér
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Család: Cincérfélék (Cerambycidae)
Alcsalád: Spondylidinae
Nem: Arhopalus
Tudományos név
Arhopalus ferus
(Mulsant, 1839)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sötét fenyőcincér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sötét fenyőcincér témájú médiaállományokat és Sötét fenyőcincér témájú kategóriát.

A sötét fenyőcincér (Arhopalus ferus) a cincérfélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, fenyőfákon élő bogárfaj.

Megjelenése

A sötét fenyőcincér hímjének testhossza 9-25 mm, a nőstény 14-27 mm-es. Alakja viszonylag erőteljes, az előtor felülről nézve nagyjából kör alakú, a szárnyfedők oldalvonalai kb a felükig párhuzamosak, utána ívesek. Egész teste sötétbarna vagy barnásfekete. Az előtor nagyon sűrűn és finoman, oldalt ráncolva pontozott, hosszanti középvonala bemélyedő, kétoldalt egy-egy lapos bemélyedés látható. A szárnyfedőkön két-két hosszanti, alig kiemelkedő borda található, pontozása elmosódott és ritkás. Szemei csupaszok. A hátulsó lábfej harmadik íze csak közepéig kikanyarított.

Hasonló fajok

Nagyon hasonlít hozzá közeli rokona, a jóval gyakoribb gödrösnyakú cincér; lárvájuk sokszor egy fatörzsben fejlődik.

Elterjedése és életmódja

Eurázsiában (az Ibériai-félszigettől Kis-Ázsián és Szírián keresztül Kazahsztánig és Nyugat-Szibériáig) és Észak-Afrikában honos. Új-Zélandra az 1950-es években behurcolták. Magyarországon ritka, csak néhány helyről (Kőszeg, Sopron, Veszprém, Magyaróvár, Pécs környéke) ismert.

Lárvája különféle fenyőfélék (főleg erdei- és feketefenyő, de luc, jegenyefenyő, vörösfenyő is) elhalt törzsében fejlődik, különösen kedveli az erdőtüzekben megégett fákat, de károsíthatja a kitermelt faanyagot is. A lárva eleinte a kéreg alatt él, majd ahogy fejlődik, egyre beljebb rág. Életciklusa 3-4 évig tart. Az imágó júniustól szeptemberig rajzik. Alkonyatkor és éjjel aktív, többnyire a tápnövény körül tartózkodik.

Magyarországon nem védett.

Kapcsolódó szócikkek

Források