Sípoló-hegy
Ebben a cikkben megvizsgáljuk és elemezzük a Sípoló-hegy-hez kapcsolódó különböző szempontokat. Eredetétől és történetétől a mai relevanciáig, a társadalomra gyakorolt hatásain és a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatásán keresztül. Ezen a vonalon mélyrehatóan elmélyülünk a Sípoló-hegy-ben, hogy megértsük annak fontosságát és következményeit, valamint átgondoljuk a mai világban betöltött szerepét. Részletes és kimerítő elemzéssel igyekszünk megvilágítani ezt a témát, és gazdagító perspektívát kínálunk az olvasó számára.
 .PNG)
|
A Sípoló-hegy Esztergomban található, a Vaskapu nyugati lejtőjén, a várostól keletre. Török kori földvármaradványáról ismert régészeti terület.
Magassága:
- Sípoló-hegy I. – 316,1 méter
- Sípoló-hegy II. – 317,6 méter
Története
A Sípoló-hegy kiemelkedő csúcsa jelen formájában részben mesterségesen kiképzett sáncmű maradványa. Az erődöt a 16. század végén, Esztergom 1595. évi ostroma alkalmával építették az ostromló keresztény seregek. Mansfeld Károly fővezér Claudio Cogonaro olasz hadmérnök vezetésével az Esztergom várát körülvevő dombokra őrtoronyszerű kis várakat épített, s azokat árokkal, ágyúkkal és katonai őrséggel erősítette meg. Ezek közül a sípoló-hegyi erőd egy négyszögletes, sarkain óolasz bástyákkal ellátott sáncmű volt. A sáncot akkor Szt. János-erődnek („Forte di santo Giovanni”) nevezték. Az erődítmény sáncait valószínűleg még a török korban maguk a császári seregek hányták szét a vár visszafoglalása után.
A sípoló-hegyi és a többi erődöt több korabeli metszet is ábrázolja.
Napjainkban a bozót miatt a vár területe nyáron szinte áttekinthetetlen, de sáncainak egy része ma is világosan kirajzolódik.
Források
Koordináták: é. sz. 47° 47′ 25″, k. h. 18° 45′ 48″47.790278°N 18.763333°E
