Sárga érdestinóru

A mai világban a Sárga érdestinóru egyre nagyobb érdeklődést mutat minden korosztály és hátterű ember számára. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a globális gazdaságra gyakorolt ​​hatásáig a Sárga érdestinóru vitákat és vitákat váltott ki különböző területeken. Miközben elmélyülünk ebben az izgalmas témában, kulcsfontosságú, hogy megértsük annak számos aspektusát, és figyelembe vegyük az üggyel kapcsolatos különféle szempontokat. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Sárga érdestinóru különböző aspektusait, elemezve a modern világra gyakorolt ​​hatását és a jövő alakításában rejlő lehetőségeket.

Sárga érdestinóru
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes)
Rend: Tinórugomba-alkatúak (Boletales)
Család: Tinórufélék (Boletaceae)
Nemzetség: Leccinellum
Faj: L. crocipodium
Tudományos név
Leccinellum crocipodium

Letell. (1838)

Szinonimák
  • Boletus crocipodius Letell. (1838)
  • Boletus tessellatus Gillet (1878)
  • Boletus nigrescens Richon & Roze (1888)
  • Krombholzia crocipodia (Letell.) E.-J. Gilbert (1931)
  • Krombholziella crocipodia (Letell.) Maire (1937)
  • Trachypus crocipodius (Letell.) Romagn. (1939)
  • Leccinum nigrescens Singer (1947)
  • Leccinum crocipodium (Letell.) Watling (1961)
  • Krombholziella nigrescens (Singer) Šutara (1982)
  • Leccinum nigrescens (Singer) Bresinsky & Manfr. Binder (2003)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárga érdestinóru témájú kategóriát.

Sárga érdestinóru
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

csöves

sárga
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

nincsenek

csupasz

A sárga érdestinóru (Leccinellum crocipodium, korábban Leccinum crocipodium) a tinórúgomba-alkatúak (Boletales) rendjén belül, a tinórufélék (Boletaceae) családjába tartozó Leccinum nemzetség egyik ehető, ritkasága miatt kíméletre szoruló faja.

Előfordulása

Savanyú talajú lomberdőkben, főleg tölgyesekben, nyártól kora őszig. Ritkasága miatt kímélendő gomba.

Megjelenése

Kalapja 3,5-10-(15) cm átmérőjű, félgömb alakú, de legfeljebb erősen domború lesz, széle aláhajló, a kalapbőr a trámán túlnő, felszíne molyhos vagy bőrszerű, repedező, ilyenkor a kalapbőr repedezik, színe okkerbarna, barna, gesztenyebarna vagy sárgásbarna.

A tráma szűk pórusú, vastag, öblösen felkanyarodó, sárga, öregen szürkés vagy feketés lesz, nyomásra barnásfeketés.

Tönkje karcsú, 6-9-(11) cm hosszú, 1,3-2,5-(4) cm vastag, hengeres, lefelé egyenletesen vastagodik, görbülhet, sárga alapon felül sárga, lefelé feketésbarna, apró, sűrű pikkelyekkel borított, melyek hosszirányban rendeződnek.

Húsa kemény, merev, fehér, először pirul, majd tönkben hamarább, kalapban később szürkül, jóízű, jószagú.

Felhasználhatósága

Ehető faj.

Források

  • Sárga érdestinóru a Miskolci Gombász Egyesület (MIGE) honlapján
  • Természetkalauz: Gombák. Magyar Könyvklub. 1995.