Sánta sors

Ebben a cikkben a Sánta sors-et vizsgáljuk meg, egy olyan témát, amely szakértők és amatőrök figyelmét egyaránt felkeltette. A Sánta sors egy olyan téma, amely vita tárgyát képezi a kortárs társadalomban, felkeltve a különböző tudományágak és ágazatok érdeklődését. A történelem során a Sánta sors az emberiség fejlődését meghatározó fontos események főszereplője volt, és jelentősége a mai világban is megmarad. Részletes, multidiszciplináris elemzéssel arra törekszünk, hogy rávilágítsunk arra a sok szempontra, amelyek a Sánta sors-et olyan érdekfeszítő és jelentős témává teszik. Eredetének, következményeinek és jövőbeli előrejelzéseinek feltárásával reméljük, hogy az olvasó mélyebb és tágabb megértését kínálja a Sánta sors-nek, ezáltal bővítve perspektíváját és ismereteit erről a lenyűgöző témáról.

Sánta sors
SzerzőArkagyij és Borisz Sztrugackij
FőszerkesztőKuczka Péter
Eredeti címХромая судьба
Ország Szovjetunió,  Oroszország
Nyelvorosz
Műfajtudományos-fantasztikus regény
Kiadás
KiadóSovetsky Pisatel
Kiadás dátuma1986
Magyar kiadóMóra Könyvkiadó
Magyar kiadás dátuma1993
FordítóFöldeák Iván
BorítógrafikaÁmon László
Média típusakönyv
Oldalak száma408
ISBNISBN 9631171353

A Sánta sors (oroszul: Хромая судьба) Arkagyij és Borisz Sztrugackij szovjet (orosz) írók tudományos-fantasztikus regénye. A testvérpár utolsó, még együtt írott műve. Először 1986-ban (bár rövidítve) a Neva folyóiratban jelent meg, könyv alakban 1989-ben adták ki.

Történet

Alább a cselekmény részletei következnek!

Két történet fut párhuzamosan a regényben, az eseményszálak azonban összefonódnak. Az első történetben a brezsnyevi korszakban Feliksz Szorokin, a sikeres forgatókönyvíró, abból él, hogy forgatókönyveket ír katonai-hazafias témájú filmekhez és tévésorozatokhoz. Most azon töpreng, miért lett művészi sorsa olyan reménytelenül megnyomorítva. Egyrészt már most is undorodik a kulturális élet bizarr gyakorlataitól, amely egy virágzó adminisztratív részleggé alakult át. A bürokraták átvették a művészi folyamatok irányítását, sőt az egyes ember minőségének „abszolút objektív mérését” próbálják megvalósítani. Másrészt a „magasabb helyek” számára megfelelő írásai neki jó anyagi hátteret biztosítanak. Sok más szerzőhöz hasonlóan Szorokinnak is évek óta az íróasztalfiókjában van egy regény, amelyet remekművének tart. A kiadóba azonban egyszer sem mert vele elmenni.

A második történet Szorokinnak a még meg nem jelent regényében leírt eseményeket tartalmazzák. A főszereplő Viktor Banyev, szintén író, aki egy elkorhadt és széteső, egoista totalitárius államban él. Visszatér a szülővárosába, ahol titokzatos események zajlanak. A szebb jövő reményében bízó Banyev követi a jobb kor hajnalát ígérő kiközösítettek, a titokzatos város peremén karanténban élő leprások, a társaiknál előbbre látók sorsát.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Főszereplők

  • Feliksz Szorokin
  • Viktor Banyev

Utalások

A regényben több utalás is megjelenik a Sztrugackij fivérek más műveire, leginkább Szorokin fantasztikus történetek gyűjteménye, a Modern tündérmesék (oroszul: Современные сказки), amely egyértelműen az 1965-ös A hétfő szombaton kezdődikre utal.

A Sánta sors mindenekelőtt az öregség kérlelhetetlen közeledtéről szóló regény, amelyből sem örömet, sem üdvösséget nem kapunk. Az öregség elismerése, ha úgy tetszik.
– Borisz Sztrugackij[1]

Megjelenések

Magyar nyelven

További kiadások

  • Destin boîteux (1991-es francia kiadás, szerk.: Hachette)
  • Destinos truncados (2003-as spanyol kiadás, szerk.: Gilgamesh)
  • Das lahme Schicksal (különböző német kiadások, 1991-től kezdődően, szerk. Suhrkamp és Wilhelm Heyne Verlag)
  • Lame Fate / Ugly Swans (angol kiadás, 2020, szerk.: Chicago Review Press)

Jegyzetek

  1. ↑ «Комментарии к пройденному. 1974—1984 годы» (oroszul) (Megjegyzések a múltról. 1974–1984)

Források

További információk