Réthy Károly (festő)

A mai világban a Réthy Károly (festő) olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a munkahelyi fontossága, akár a történelemben betöltött jelentősége miatt, a Réthy Károly (festő) sokak figyelmét felkeltette, és heves vitákat váltott ki különböző körökben. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Réthy Károly (festő) különböző aspektusait, elemezve annak múltban, jelenben és jövőbeni hatását. Az eredetétől a lehetséges hosszú távú következményeiig elmélyülünk a Réthy Károly (festő) világában, hogy jobban megértsük hatókörét és jelentését.

Réthy Károly
Született1884. október 21.[1]
Garáb
Elhunyt1921. december 15. (37 évesen)[1]
Nagybánya
Állampolgárságamagyar
HázastársaSeidler Irma
Foglalkozásafestőművész
Halál okaagydaganat
A Wikimédia Commons tartalmaz Réthy Károly témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk a nagybányai festőművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Réthy Károly (egyértelműsítő lap).

Réthy Károly (Grabovo, Szerém vármegye, 1884. október 21. – Nagybánya, 1921. december 15.) magyar festő. A nagybányai művésztelepen tanult és ott alkotott haláláig. Első felesége Seidler Irma volt.

Életpályája

Réthy Móric és Wolf Anna fia. A gimnáziumi érettségi után jogot tanult, de nem bírta sokáig, már 1903 februárjában Nagybányán Réti Istvánnál jelentkezett festészetet tanulni, a következő évben ismét. 1904–1905 telén Budapesten tanult Ferenczy Károly magániskolájában, 1905 tavaszán Bécs és München magángyűjteményeit tanulmányozta, nyáron ismét Nagybányán festett. 1905–1906 telén a Julian Akadémián Jean Paul Laurens volt a mestere. Ezután visszatért Nagybányára, 1908-ban családot alapított, Seidler Irma (1883–1911) festőnőt vette el feleségül.[2] 1908-tól müncheni műtermében önállóan dolgozott. Ott érte 1911. nyár elején az a lesújtó hír, hogy felesége Budapesten a Dunába ölte magát, cselekedetének okáról keveset lehet tudni.[3]

Nagybányai táj, háttérben a Kereszthegy

Réthy Károly először Nagybányán állított ki az 1912-es jubileumi kiállításon, majd 1913 telén a Műcsarnokban. Az első világháború alatt katonai szolgálatot teljesített, az 1. bosnyák ezredbe sorozták be. Az olasz harctéren a legsúlyosabb harcokban vett részt. Fogságba esett, az Asinara-szigeten fekvő fogolytábor borzalmas körülményei között tartották fogva, majd 1918 tavaszán mint csererokkantat hazaküldték. December 16-án újra megnősült, kolléganőjét, Homola Elvírát vette feleségül. Nagybányán festett szorgalmasan, és sokat fejlődött. 1921 közepén betegeskedni kezdett, nemsokára jobb oldali bénulást szenvedett, agydaganat következtében hunyt el 1921. december 15-én, mindössze 37 évesen.

Legtöbb képe magántulajdonba került, Nagybányára, Bukarestbe, Kolozsvárra. Alkotói lelkiismeretessége, tudatos művészetszemlélete a nagybányai első nemzedékhez kapcsolja az ő munkásságát.[4]

Műveiből

Nagybányai utcarészlet
  • Önarckép (1908)
  • Kereszthegy
  • Nagybányai táj háttérben a Kereszthegy (olaj, vászon, 70x80 cm)[5]
  • Nagybányai Magyar utca
  • Rózsák
  • Cigánylány (magántulajdonban)
  • Nagy virágcsendélet (magántulajdonban)[6]

Társasági tagság

Jegyzetek

  1. ↑ a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Benezit művészeti lexikon (Oxford) . Oxford University Press, 2006 (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Réthy Károly és Seidler Irma házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1534/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 14.)
  3. ↑ Korábban Seidler Irma Lukács György szerelme volt, de kapcsolatuk megszakadt, s ezután ment feleségül Réthy Károlyhoz.
  4. ↑ Pályakép leírása Réti i. m. nyomán, Réti pedig Börtsök Samutól, Réthy Károly legjobb barátjától kérte meg az életrajzi adatokat, még 1922-ben.
  5. ↑ Réthy élete, munkássága, s két képe a Kieselbach Galéria honlapján. . (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  6. ↑ A műcímek Réti i. m. 123. o.

Források

  • Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest : Kulturtrade Kiadó, 1994. Réthy Károly lásd 122–123. o. ISBN 963-7826-35-1