Rukkor
Napjainkban a Rukkor releváns és érdekes témává vált egyének és közösségek széles köre számára. A társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Rukkor-nek sikerült megragadnia a különböző korú és hátterű emberek figyelmét. Ez a cikk a Rukkor különböző aspektusait próbálja feltárni, elemezve jelentését, következményeit és relevanciáját a mai világban. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül a cél az, hogy a Rukkor holisztikus vízióját kínáljuk, felkérve az olvasót, hogy reflektáljon és kritikusan elemezze ezt a valóságunkban oly jelenlévő témát.
| Rukkor (Rucăr, Ruckensdorf) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Község | Alsóvist |
| Rang | falu |
| Községközpont | Alsóvist (Viștea de Jos) |
| Irányítószám | 507253 |
| SIRUTA-kód | 42272 |
| Népesség | |
| Népesség | 389 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 49′ 16″, k. h. 24° 46′ 15″45.821014°N 24.770808°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 16″, k. h. 24° 46′ 15″45.821014°N 24.770808°E | |
 | |
 | |
Rukkor (románul: Rucăr) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Fekvése
Fogarastól nyugatra, Besimbáktól északra, az Olt jobb partján fekvő település.
Története
Rukkor nevét az oklevelek 1387-ben említették először villa Ruckeri dicta, v. Ruackeri formában. Későbbi névváltozatai: 1492-ben Rwckersdorf, 1506-ban Rwkenn (Scheiner 123), 1611-ben Ruchar, 1614-ben Rukar, 1733-ban Rukkor, 1750-ben Rukor, 1760–1762között Rukkür, 1805-ben Rukkor, 1808-ban Rukor ~ Rukárd, Ruckendorf, Rukur, 1861-ben Rukkor, 1888: Rukkor (Ruker, Rukur), 1913-ban Rukkor.
A falu egykor Felső-Fehér vármegyéhez és részben Szebenszékhez tartozott; híres volt szőlőtermesztéséről is. Az ide csatolt falvakban a népviselet eltért a Fogaras-vidékitől: a rukkori román nők turbán-kendőjüket kétszarvú fejdíszszé formálták. Teleki Mihály levelében e falut is említette Rukaj néven.
A trianoni békeszerződés előtt Fogaras vármegye Alsóárpási járásához tartozott. 1910-ben 654 lakosából 649 román volt. Ebből 153 görögkatolikus, 494 görögkeleti (ortodox).
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
Források
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben
Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
