Nagymoha

Ebben a cikkben a Nagymoha lenyűgöző világát fedezzük fel. A kezdetektől a mai alkalmazásokig a Nagymoha fontos szerepet játszott a mindennapi élet különböző területein. Egy részletes elemzésen keresztül elmélyülünk azon különböző szempontokba, amelyek miatt a Nagymoha releváns, vizsgálatra érdemes téma. Az előnyöktől a kihívásokig a Nagymoha körüli különböző perspektívákkal foglalkozunk, és olyan átfogó képet nyújtunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy jobban megértse annak fontosságát a mai világban. Csatlakozzon hozzánk a Nagymoha izgalmas körútjára, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál.

Nagymoha (Grânari)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
KözségZsiberk
Rangfalu
KözségközpontZsiberk
Irányítószám507112
SIRUTA-kód41319
Népesség
Népesség383 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság270 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 02′ 26″, k. h. 24° 58′ 26″46.040474°N 24.973833°EKoordináták: é. sz. 46° 02′ 26″, k. h. 24° 58′ 26″46.040474°N 24.973833°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymoha témájú médiaállományokat.

Nagymoha (románul: Grânari, németül: Mukendorf) falu Romániában, Brassó megyében.

Fekvése

Nagymoha község Brassó megye északi felében, a történelmi szászföldön található, légvonalban Székelykeresztúr és Fogaras között kb. félúton.

Története

Nagymoha a történelmi Szászföld azon kevés falvai közé tartozik, amely a történelem során mindig túlnyomórészt magyarlakta volt. Hasonló nemzetiségi eloszlást mutatnak még Kóbor, Halmágy és Kiskapus községek is. Nagymohát eredetileg székelyek lakták, majd a környező falvakba elsősorban szászok költöztek, így azon falvak további arculatát meghatározva.

Kultúra

Nagymohán számos népdalt és néptáncot gyűjtöttek a kutatók. Különösen említést érdemel a Kerekes Izsák balladája.

A Kriza gyűjteményből való ballada az 1700-as évek legelején keletkezhetett. Nem ismert, hogy pontosan ki, mikor és hol jegyezte fel. Először 1865-ben a Koszorú január 8-i számában közölték le. Azóta számos kutató foglalkozott a ballada eredetével. A mű az ősi magyar epika egyik legjelentősebb darabja. Eredete a honfoglalás előtti időkre vezethető vissza, de főszereplőjét általában mindig aktualizálták. A ránk maradt változat főszereplője, Kerekes Izsák, mohai nemesi család sarja, aki a valóságban 1704. június 20-án egy harcban esett el. Izsák sírja mind a mai napig a nagymohai temetőben található.

Híres emberek

Jegyzetek

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro

További információk