Rozsdás csuk
A mai világban a Rozsdás csuk nagyon érdekes és fontos témává vált. Ez egy olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette, és számos területen váltott ki vitát. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Rozsdás csuk-et és a mai társadalomra gyakorolt hatásait. Elemezzük a Rozsdás csuk-hez kapcsolódó történelmi, társadalmi, kulturális és tudományos vonatkozásokat azzal a céllal, hogy teljes és sokrétű látásmódot kínáljunk ebben a témában. Ezen túlmenően megvizsgáljuk, hogy a Rozsdás csuk milyen lehetséges következményeket és kihívásokat jelent a mai világban, valamint azokat a lehetőségeket és megoldásokat, amelyek a vizsgálata során felmerülhetnek. E cikk célja, hogy hozzájáruljon a Rozsdás csuk-ről szóló ismeretek és megértés gazdagításához, valamint olyan informatív és reflektív perspektívát biztosítson, amely elmélkedésre és párbeszédre hív a témában.
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Saxicola rubetra (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
költőhely (nyáron)
telelőhely
Összeállította: BirdLife International and Handbook of the Birds of the World (2016) 2016. | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Rozsdás csuk témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Rozsdás csuk témájú médiaállományokat és Rozsdás csuk témájú kategóriát. |
A rozsdás csuk (Saxicola rubetra) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Motacilla nembe Motacilla Rubetra néven.[3] A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a rigófélék (Turdidae) családjába sorolja be.[4]
Előfordulása
Költőterülete Európa és a mérsékelt égövi Ázsia nyugati része, keleten nagyjából az Ob folyóig terjed. Telelni Afrikába vonul. Természetes élőhelyei a fűzfás, bokros, nedves rétek.
Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon rendszeres fészkelő, áprilistól szeptemberig tartózkodik a térségben.[4]
Megjelenése
Testhossza 12 centiméter, szárnyfesztávolsága 21-24 centiméter és testtömege 14-19 gramm.[4] A hím torka és begye rozsdaszínű, fehér szemöldőksávja van. A tojó halványabb színű.
.jpg) |
.jpg) |
Életmódja
Rovarokkal, pókokkal és bogyókkal táplálkozik.
Szaporodása
A költési időszak májustól júniusig tart. Egy fészekalj 5-6 tojásból áll, melyen 12-13 napig kotlik. A fiatal madarak 17-19 nap múlva repülnek ki. Egy évben egy fészekaljat nevel fel, de elpusztulásuk esetén újra fészkel.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma még nagy, de csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[3] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint forint.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. október 17.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. október 17.)
- ↑ a b Avibase. (Hozzáférés: 2021. október 17.)
- ↑ a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2021. október 17.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. október 17.)
