A mai világban a Rituálé sokak érdeklődésére számot tartó téma lett. A Rituálé eredetétől a társadalomra gyakorolt hatásáig folyamatos vitát váltott ki, amely mélyreható gondolkodást igényel. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Rituálé-hez kapcsolódó különböző szempontokat, a történetétől a mai relevanciáig. Részletes elemzéssel arra törekszünk, hogy teljes és tárgyilagos képet nyújtsunk a Rituálé-ről, azzal a céllal, hogy az olvasók szélesebb körben megértsék ezt a témát.
A rituálé (latin: ritus) vagy szertartás vallási vagy szekuláris összefüggésben szabályszerűen és előre megszabott rend szerint ismétlődő cselekmények, amelyek sokféle célnak kívánnak eleget tenni, így még tömör áttekintésük is képtelenség.[1]
A rituálé egyértelműen a vallási élet része, de a vallási szférán kívül is általános jelenség (bizonyos alkalmakkor, például szilveszter éjjelén, nyugdíjba vonuláskor vagy a házasságkötés előtt szinte mindig ugyanazokra a ceremóniákra kerül sor).
A nyilvánosan bemutatott szertartások mindig szociális drámák is egyben. Nem véletlen, hogy a színház a vallási szertartásokból eredeztethető, például Görögországban, Indiában (ahol a rituálé és a dráma ma is szorosan egymáshoz kötődik) és Japánban (pl. nó dráma).[1]
Antropológiai irányultságú valláselméletében Anthony F. C. Wallace (1923–2015) öt fő szertartáscsoportot különböztetett meg [1]:
A vallási szertartásoknak a következő összetevőit szokták megkülönböztetni: ismétlődés, tudatos részvétel, szándék, minta, hagyomány, célkitűzés, végrehajtás.[1]