Relle Gabriella

Manapság a Relle Gabriella olyan téma, amely minden korosztály és a világ különböző részeiről érkező emberek figyelmét felkeltette. A Relle Gabriella eredetétől a modern társadalomra gyakorolt ​​hatásáig tanulmányozás, vita és elmélkedés tárgya volt. Relevanciája és jelentősége egyetemes érdeklődésre számot tartó témává teszi, mivel hatása különböző területekre terjed ki, beleértve a kultúrát, a politikát, a tudományt és a technológiát. Ebben a cikkben a Relle Gabriella-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, a történetétől a mai hatásig, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a lenyűgöző témáról.

Relle Gabriella
(Vajda M. Pál felvétele)
(Vajda M. Pál felvétele)
SzületettReich Gabriella
1902. október 22.[1]
Budapest VII. kerülete[1]
Elhunyt1975. március 9. (72 évesen)[2][3]
Budapest VI. kerülete[3]
Állampolgárságamagyar
HázastársaRadó Béla (h. 1925. július 28.–1928)[4]
Grosz Mihály (Manó) (h. 1940. július 3. †1961)[5][6]
SzüleiReich Ármin
Fischer Eugénia
Foglalkozásaoperaénekes
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Halál okaméhnyakrák
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (1D-14-1)
A Wikimédia Commons tartalmaz Relle Gabriella témájú médiaállományokat.

Relle Gabriella (eredetileg Reich, férjezett nevén Grosz Mihályné) (Budapest, Erzsébetváros, 1902. október 22.[7] – Budapest, Terézváros, 1975. március 9.)[8] opera-énekesnő (szoprán).

Élete

Reich Ármin ügynök és Fischer Eugénia lánya. A Zeneakadémián tanult Georg Anthes, Szabados Béla és Vadnai Frida növendékeként. 1924. június 6-án, főiskolásként lépett először az Operaház színpadára Elza szerepében Wagner Lohengrinjében. Négy hét múlva, július 1-jén rendes tagnak szerződtették. Az első időktől főszerepeket énekelt. 1928-ig volt a társulat tagja. Tosca szerepében 1930-ban mutatkozott be a berlini Staatsoperben, ahol ezt követően rendszeresen fellépett. Elsősorban Puccini operáiban érvényesült, de Wagner-szerepekben is kiemelkedő alakításokat nyújtott. 1939-től a második zsidótörvény miatt csak az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) operaelőadásain énekelhetett. 1945 és 1949 között ismét az Operaház tagja lett. Koncerteken később is fellépett.

2018-ban posztumusz örökös tag címet kapott az Operától.

Első férje Radó Béla kereskedő volt, akivel 1925. július 28-án kötött házasságot Budapesten, 1928-ban váltak el.[9] Az anyakönyvek szerint 1938-ban katolizál, de érdekes módon egy évvel később ismét felveszi az izraelita vallást. 1940. július 3-án Budapesten férjhez ment Grósz Manó (Mihály) műépítészhez, akivel együtt élt annak 1961-ben bekövetkezett haláláig.[6][10]

Főbb szerepei

Jegyzetek

  1. ↑ a b FamilySearch (angol nyelven)
  2. ↑ OperaDigiTár
  3. ↑ a b FamilySearch (angol nyelven)
  4. ↑ Házasságkötési bejegyzése Radó Bélával a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 963/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  5. ↑ Házasságkötési bejegyzése Grósz Manóval a Budapest XIII. kerületi polgári házassági akv. 363/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  6. ↑ a b Grósz Mihály műépítész mérnök elhunyt (1960. december 15.) Magyar Nemzet, 16. évfolyam, 297. szám
  7. ↑ Születési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári születési akv. 3402/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  8. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 331/1975. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  9. ↑ Házasságkötési bejegyzése Radó Bélával a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 963/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  10. ↑ Házasságkötési bejegyzése Grósz Manóval a Budapest XIII. kerületi polgári házassági akv. 363/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 8.)

Források

További információk

  • Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. , Blaha Lujza Emlékbizottság, .
  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
  • Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. , Béta Irodalmi Rt., .
  • Kislexikon. Szerk. Ákos Károly. Bp., Akadémiai Kiadó, 1968.
  • A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. , Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, .
  • Prominent Hungarians home and abroad. Ed. by Márton Fekete . München, Aurora, 1966.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962.
  • Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1965.