Refraktometria
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Refraktometria-et, amely téma az elmúlt években nagy érdeklődést váltott ki. Ennek eredetétől napjaink relevanciájáig elmerülünk egy kimerítő elemzésben, amely különböző szempontokat és perspektívákat fog kitérni. A Refraktometria egy nagyon fontos téma, amely megérdemli, hogy különböző nézőpontokból foglalkozzunk, ezért elmélyülünk a következményeiben, a társadalomra gyakorolt hatásában és a jelenlegi kontextusban relevanciájában. Ebben a cikkben igyekszünk mélyebbre ásni a Refraktometria-et, és átfogó és részletes látásmódot nyújtunk az olvasónak, amely lehetővé teszi számukra, hogy megértsék a téma fontosságát és hatókörét.
| Kémia |
|---|
| elméleti kémia |
| fizikai kémia |
| szervetlen kémia |
| szerves kémia |
| analitikai kémia |
| egyéb |
| A kémia személyes- és történelmi vonatkozásai |
|
|
A refraktometria a törésmutató mérésén alapuló minőségi és mennyiségi analitikai vizsgálati módszer. Elsősorban folyadékok elemzésére használatos, de gázok és szilárd anyagok is vizsgálhatók.
A törésmutató mérése során ügyelni kell arra, hogy a törésmutató az anyagi minőségen kívül több más paramétertől is függ. A szilárd anyagok törésmutatója a hőmérséklet emelésével nő, a folyadékoké pedig csökken. A törésmutató függ a fény hullámhosszától is (ez a diszperzió jelensége), valamint nagyon kis mértékben a nyomástól is, de ez utóbbi a gyakorlatban elhanyagolható. A törésmutató megadásakor emiatt fel szokás tüntetni a vizsgált hullámhosszt vagy spektrumvonalat (alsó indexben) és a hőmérsékletet (felső indexben): az például a nátrium D-vonalán 20°C-on mért törésmutatót jelenti.
Refraktometriás méréssel azonosíthatók növényi zsírok,[1] gyorsan meghatározható vérszérum és más testnedvek fehérjetartalma.[2] Léteznek kézi refraktométerek oldatok cukor- és sótartalmának méréséhez, bor, fékolaj, gépkocsi fagyálló folyadék és akkumulátor sav stb. ellenőrzéséhez.[3]
A fentieken kívül (folyadék)kromatográfiás detektorként is alkalmazzák, mint általános, bár nem túl nagy érzékenységű detektort (RI detektor).[4][5]
Források
szerk.: dr. Erdey László és dr. Mázor László: Analitikai kézikönyv – Módszertani alapok. Budapest: Műszaki Könyvkiadó (1974)
- ↑ http://www.food.kee.hu/312.html[halott link]
- ↑ http://fft.gau.hu/fizika/Optika/06_07/nappali/labor1_rRefraktometria.doc[halott link]
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2010. január 30.)
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2010. január 30.)
- ↑ http://www.oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/Analkem/Horvai-HPLC-detekt.doc[halott link]
