Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Reakciókoordináta lenyűgöző világát és mindazt, amit ez a téma kínál. A társadalomra gyakorolt hatásától a mai relevanciáig a Reakciókoordináta olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Átfogó elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Reakciókoordináta-hez kapcsolódó különböző szempontokat, teljes és gazdagító jövőképet nyújtva olvasóinknak. Akár a történelemre gyakorolt hatása, akár a populáris kultúrában betöltött jelentősége, akár a mindennapi életben betöltött jelentősége, a Reakciókoordináta megkerülhetetlen vitatémává vált, és ebben a cikkben ennek összetettségében és jelentésében fogunk elmélyülni.
A reakciókoordináta (ξ, mértékegysége: mol) a kémiai reakció előrehaladásának a mértékét kifejező mennyiség, amelyet az alábbi egyenlet definiál:
illetve a megváltozása:
A kifejezésben:
Szavakkal megfogalmazva: a kémiai reakcióban részt vevő valamelyik komponens (általánosan a B komponens) anyagmennyiségének a megváltozása (a változás abszolút értéke) a kiindulástól számítva, osztva a komponensnek a reakcióegyenletben szereplő sztöchiometriai számával. Az abszolút érték azért szükséges, mert minden kémiai reakcióban van komponens, amely képződik (termék), és van amely fogy (kiindulási komponens). A reakciókoordináta a reakció előrehaladásával ξ = 0-ról indulva növekszik a reakció befejeződéséig, a dinamikus egyensúlyi állapot eléréséig, ahol ξ = ξegys.
A reakciókoordináta tehát azt mutatja meg, hogy az adott időpillanatban milyen mértékben zajlott már le a reakció („út” jellegű mennyiség). A kémiai reakció sebességét e fogalom segítségével definiáljuk.
A definíció-összefüggésből kiolvasható, hogy a reakciókoordináta változása 1 mol, ha a reakcióegyenletben feltüntetett sztöchiometriai számoknak (sztöchiometriai együtthatóknak) megfelelő anyagmennyiségű kiindulási anyagok végtermékekké alakulnak.