Komponens (kémia)
A Komponens (kémia) iránt mindig is nagy érdeklődés övezte, akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége, akár a kultúrára gyakorolt hatása miatt. A Komponens (kémia) tanulmányok, viták és elemzések tárgya különböző tudományágakban, ami bizonyítja fontosságát a jelenlegi környezetben. Ebben a cikkben a Komponens (kémia)-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai fejlődéséig. Elemezzük a különböző területekre gyakorolt hatását és a mindennapi életben betöltött relevanciáját azzal a céllal, hogy jobban megértsük jelentését és szerepét a társadalomban.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A komponens a rendszert alkotó, kémiailag egységes részecskék – atomok vagy molekulák – halmaza. Ezek alapján megkülönböztetünk egyszerű – egykomponensű – és összetett – két-, vagy többkomponensű – anyagi rendszereket. A kémiában a komponens a molekulák olyan egysége, amely egy termodinamikai rendszer részét képezi. Egy rendszert úgy osztunk komponensekre, hogy a komponensek száma a lehető legkisebb legyen, de a rendszer kémiai összetétele teljes mértékben leírható legyen. Egy rendszer lehet több komponensből álló oldat, de állhat különböző fázisokból (folyékony, szilárd vagy gáznemű) is, amelyek mindegyike egy vagy több komponensből állhat. Ebben az esetben egy adott komponens több fázisban is előfordulhat.
A komponensek variációival behatóan Gibbs amerikai tudós foglalkozott, a variációk összefüggéseit egyensúly törvénybe foglalta. A komponensek lehetnek szilárd, cseppfolyós vagy gáznemű halmazállapotúak, vagy ezek kombinációja. Reagálhatnak egymásra vagy elegyükből teljesen új tulajdonságú anyag keletkezhet,amely új felhasználási móddal rendelkezik. A komponensek mind a vegyiiparban mindpedig az élelmiszeriparban jelen vannak, ezenkívül más iparágakban, mint például a fémipari technológiákban is megtalálhatóak.
