Raetia
A mai világban a Raetia továbbra is olyan téma, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. Akár a társadalomra, akár a politikára, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Raetia továbbra is vitákat és reflexiókat generál különböző területeken. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Raetia különböző aspektusait, elemezve jelentőségét, következményeit és lehetséges jövőbeli perspektíváit. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül igyekszünk jobban megérteni a Raetia relevanciáját napjainkban, valamint a kortárs társadalom jövőjére gyakorolt lehetséges hatását.
| Raetia | |
 | |
| Raetia provincia a Római Birodalomban | |
| Fennállás | 15 - 476 |
| Ország | Római Birodalom |
| Központ | Augusta Vindelicorum (Augsburg) |
| Főbb települések | Castra Regina (Regensburg), Brigantium (Bregenz), Tridentum (Trident), Veldidena (Innsbruck) |
| Népesség | |
| Népesség | ismeretlen |
| Nemzetiségek | rómaiak, kelták |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Raetia témájú médiaállományokat. | |
Raetia (egyes forrásokban Rhaetia) provincia volt a Római Birodalomban, amelyet a területet lakó rét népről neveztek el.
Fekvése
A provincia az Alpok északi részén és a hegység északi előterében helyezkedett el. Nyugatra tőle a helvétek laktak, keletre terült el Noricum, északon Vindelicia. Nyugati szomszédja Gallia Narbonensis volt, délen pedig a római Italiával volt határos, azon belül is Venetia et Histria körzetével.
A mai Svájc keleti és középső részét foglalta magába (benne a Felső-Rajna vidéke és a Boden-tó), Bajorország déli részét, Felső-Svábföldet, Vorarlberget, Tirol tartomány jó részét és Lombardia egy részét.
Raetiát Itáliával a Reschen-hágón át futó Via Claudia Augusta kötötte össze, de a rómaiak a többi hágón (Splügen-, Septimer-, Julier-, Brenner-hágó) át is utakat építettek.[1]
Története
Raetia területét Kr. e. 15-ben szereztek meg a rómaiak Augustus mostohafiainak, Tiberius és Drusus hadjáratának eredményeképp.[1] Később Vindelicia (a mai délkelet-Württemberg és délnyugat-Bajorország szintén Raetia része lett. Augustus és Tiberius uralkodása idején Raetia északi határa a Duna volt. Később a germán limes alkotta az északi határt, amely a Dunától 166 kilométerre északra húzódott.
A tartomány lakosságának romanizációja későn kezdődött és nem volt teljeskörű.[1] A Svájc délkeleti részében élő rétorománokról úgy tartják, hogy ők a valamikori raetiaiak leszármazottai. Származásuk azonban nem tisztázott.
Települései[2]
">szerkesztés]| Római név | Mai ország és név | Leírás |
|---|---|---|
| Tasgaetium | .svg) |
A Rajna Boden-tavi kifolyásánál |
| Constatia |  |
A Boden-tó déli partján |
| Arbor Felix | |
A Boden-tó déli partján |
| Brigantium |  |
A Rajna Boden-tavi befolyásánál |
| Clunia | |
A Rajna mentén |
| Magia | |
A Rajna mentén |
| Curia | |
A Rajna mentén |
| Cambodunum | |
|
| Abudiacum | |
|
| Guntia | |
A Duna partján |
| Augusta Vindelicorium | |
A provincia székhelye, légió állomáshelye a Duna partján |
| Submuntorium | |
A Duna partján |
| Abusina | |
A Duna partján |
| Castra Regina | |
Légió állomáshelye, a Duna partján |
| Castra Augusta | |
|
| Castra Batavia | |
Az Inn torkolatánál |
| Pons Aeni | |
Az Inn partján |
| Veldidena | |
Az Inn partján |
| Matreium | |
A Brenner-hágó északi kijáratánál |
Jegyzetek
Források
- Mike Corbishley: Az ókori Róma földrajza, Holnap Kiadó, Budapest, 1993 ISBN 9633460077
- Tim Cornell - John Matthews: A római világ atlaszaHelikon, Budapest, 1991 ISBN 9632082133
- Pecz Vilmos (szerk.): Ókori Lexikon Raetia címszó
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Raetia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
