Radóné Hirsch Nelly

Mai cikkünkben a Radóné Hirsch Nelly lenyűgöző világát fedezzük fel. A Radóné Hirsch Nelly eredetétől napjaink relevanciájáig az érdeklődés és a vita tárgya volt különböző területeken. A történelem során a Radóné Hirsch Nelly alapvető szerepet játszott különböző kultúrákban és társadalmakban, befolyásolva azt, ahogyan az emberek érzékelik az őket körülvevő világot. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyek a Radóné Hirsch Nelly-et tanulmányozásra és átgondolásra érdemes témává teszik. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Radóné Hirsch Nelly mindennapi életünkben rejlő következményeit és alkalmazásait, átfogó és gazdagító képet adva erről a lenyűgöző témáról.

Radóné Hirsch Nelly
SzületettHirsch Kornélia

Pest[1]
Elhunyt1915. július 30. (44 évesen)[5][4]
Bécs[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaRadó Sámuel (1890 – 1915. július 30.)
SzüleiHirsch Lipót
Foglalkozása
  • festőművész
  • tervezőgrafikus
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (9. parcella, 21. sor, 3. sírhely)
A Wikimédia Commons tartalmaz Radóné Hirsch Nelly témájú médiaállományokat.
Radóné Hirsch Nelly (önarckép)

Radóné Hirsch Nelly, Hirsch Kornélia, névváltozat: Anna (Pest, 1871. május 22.[6] – Bécs, 1915. július 30.) magyar illusztrátor, festőművész és grafikus.

Életpályája

Édesapja az 1912-ben nemességet nyert örményesi Hirsch Lipót, a Franklin-társulat nyomdaigazgatója, édesanyja Schwarz Róza. Szülei elsőszülött gyermekeként jött a világra. Férje Radó Sámuel publicista volt, akivel 1890. május 11-én kötött házasságot Budapesten.[7]

Székely Bertalan tanítványaként kapcsolódott be korának képzőművészeti életébe, a Műcsarnokban rendezett kiállításokon kezdte publikálni alkotásait. Nevét a sajtó számára készített képei tették ismertté. Munkája során az arcképek festése mellett számos közéleti személyiséget is megörökített. Munkái közül sok jelent meg a Vasárnapi Ujság lapjain. Illusztrálta Kemény Zsigmond Rajongók, Berczik Árpád Himfy dalai című műveit, valamint Gyulai Pál költeményeit. Nevéhez fűződik az 1896-os millenniumi ünnepségek külföldi újságírók számára kiküldött meghívólevelének illusztrálása.

Legutolsó művei a jótékonyságot szolgálták: két képét a háborúban megvakult katonák javára adományozta, egy harmadik műve, a Vörös Kereszt apoteózisa, a Hadi jótékonysági kiállításon került bemutatásra.

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.

Jegyzetek

  1. ↑ a b c PIM-névtér. (Hozzáférés: 2023. január 13.)
  2. ↑ FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. január 15.)
  3. ↑ FemBio database (német nyelven). (Hozzáférés: 2023. január 13.)
  4. ↑ a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Benezit művészeti lexikon (Oxford) . Oxford University Press, 2006 (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ http://www.fembio.org/biographie.php/frau/frauendatenbank?fem_id=13515. (Hozzáférés: 2019. május 5.)
  6. ↑ A pesti neológ izr. hitközség születési anyakönyve, 648/1871. folyószám.
  7. ↑ Pesti neológ. izr. hitközség házassági anyakönyve, 193/1890. folyószám.

Források

További információk

  • Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. jav., bőv. kiad. Bp., 1935. Győző ny.
  • Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008.
  • Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. Nyíregyháza, Kállainé Virágh Irén, 1997.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 366. o.  Online elérés
  • Művészeti kislexikon. Szerk. Lajta Edit. Budapest: Akadémiai. 1973. ISBN 9630515245