Rábold Gusztáv

Üdvözöljük a Rábold Gusztáv-ről szóló cikkben, amely téma ma rendkívül fontos. A Rábold Gusztáv egy releváns téma, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni, hogy megértsük következményeit és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. Ebben a cikkben különböző perspektívákat és megközelítéseket fogunk megvizsgálni a Rábold Gusztáv körül, elemezve annak relevanciáját a különböző kontextusokban és a társadalom különböző területein. A személyes életre gyakorolt ​​hatásától a szakmai téren gyakorolt ​​hatásáig a Rábold Gusztáv olyan téma, amely továbbra is vitákat és vitákat generál, ezért ebben a cikkben ennek tanulmányozásába fogunk elmélyülni, hogy bővítsük ismereteinket és megértését.

Rábold Gusztáv
Született1873. június 4.
Szombathely
Elhunyt1949. június 21. (76 évesen)
Debrecen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • fordító
  • neveléstudós
  • középiskolai tanár
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1900)
A Wikimédia Commons tartalmaz Rábold Gusztáv témájú médiaállományokat.

Rábold Gusztáv (Szombathely, 1873. június 4. – Debrecen, 1949. június 21.) klasszika-filológus, a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma tudós tanára, a legjelentősebb magyar Kálvin-fordító.

Középiskolai tanulmányait a szombathelyi Premontrei Gimnáziumban végezte. 1896-ban felvételt nyert a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Bölcsészeti Karára. Ugyanezen év novemberében mint csorna-premontrei kanonokot áldozópappá szentelték Budapesten az angol kisasszonyok templomában.

1900-ban, diplomája kézhezvétele után, a Hajdúböszörményi Református Főgimnáziumban elnyert tanári állást elfogadva, írásban jelentette be a premontrei rendből történő azonnali távozását, valamint a Keszthelyi Főgimnáziumban tanári állásának felmondását. Még szintén ez évben áttért a református vallásra.

1901-ben lelkipásztori hivatalra is alkalmasnak találták. 1901 júliusában már mint református főgimnáziumi tanár megnősült. Felesége Sperl Ludmilla (szül. Pécs, 1875). Fiaik: Rábold Elek (1903-1980) jogász és Rábold Gábor (1911-1998) református főgimnáziumi tanár, a Magyar Cserkészszövetség IX. (tiszántúli) kerületének vezetőtisztje.

Hajdúböszörményben napilapszerkesztő, majd főszerkesztő.

1913-ban megválasztották a Debreceni Református Dóczi Leánynevelő Intézet klasszika-filológia tanszékére, a latin és görög nyelvek oktatására.

1935-ig, nyugdíjazásáig rendes, majd ezt követően óraadó tanárként dolgozott az intézményben.

Szabadelvű politikusként a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőjelöltje 1939-ben.

Munkássága

Jelentős fordítások

  • Kálvin János: Psychopannychia (Pápa, 1908)
  • Kálvin János Két levele I. Az istentelen és meg nem engedett szertartások kerüléséről II. A pápás egyház papi méltóságának elvetéséről (Pápa, 1909)
  • Kálvin János: A tridenti zsinat határozatainak cáfolata (Pápa, 1909)
  • Kálvin János: A keresztyén vallás rendszere I-II. Ceglédi Sándor és Rábold Gusztáv fordítása (Pápa, 1909/10)
  • Kálvin János Magyarázata Máté Márk és Lukács összhangba hozott evangéliumához I – IV (Kolozsvár, Székelyudvarhely. Sylvester Nyomda Budapest, 1939/41)
  • Kálvin János: A római levél magyarázata (Baranya-megyei Szikra Nyomda, Pécs, 1954)
  • Cicero: De Oratore (1915, Akadémiai Értesítő, 1916)
  • Cicero: Tusculánáinak első könyve: A halál megvetéséről (1914. Debreceni Leánygimnázium Értesítője)
  • Kálvin János: János evangélium magyarázata, a Galata és az Efézusi levél fordítása 1949-ben készen volt. A kéziratok Rábold Gusztáv 1949-ben bekövetkezett halála után nem sokkal illetéktelen kezekbe kerültek.

Források

  • Dr. Bihari Mihály: A magyar Kálvin-fordítások története (Honnan-Hová? Kálvin Konferencia, Balatonfüred, 1995. április 4-6.)
  • Dr. Nagy Barna: Kálvin kommentárjai magyar nyelven (Református Egyház I. évf. 1949. 18. szám 3-4. old.)
  • A Debreceni Református Felsőbb Leányiskola és Leánygimnázium Értesítője az 1913-14-ik iskolai évről XI. évfolyam
  • Akadémiai Értesítő a Magyar Tud. Akadémia Megbízásából, 1916
  • Hajdúböszörményi sajtótörténet, 1982 (Nyakas Miklós)
  • Debrecen országgyűlési képviselői (Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII.)
  • KESZTHELYI HÍRLAP. XXIII. évfoiyam. 1900. oklóber 21. 42. szám
  • Református Egyházi Könyvtár (20. századi magyar egyházirodalmi könyv sorozat)