Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Quenya nyelv témáját, elemezve annak különböző aspektusait és lehetséges következményeit. A Quenya nyelv egy olyan téma, amelyről régóta vita folyik, és számos kontextusban releváns, a személyestől a szakmai szféráig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Quenya nyelv különböző szempontjait, valamint annak időbeli alakulását. Hasonlóképpen, megpróbálunk rávilágítani a Quenya nyelv lehetséges jövőbeli következményeire és társadalmunkra gyakorolt hatására. Reméljük, hogy ez a cikk átfogó és átfogó áttekintést nyújt a Quenya nyelv-ről, segítve az olvasókat ennek a témának és következményeinek jobb megértésében.
Quenya | |
Kiejtés | |
Alkotó | J. R. R. Tolkien |
Első kiadás dátuma | 1915–1973 |
Beszélik |
|
Terület | Valinor, Arnor, Gondor, Lórien stb. |
Színhelye és használata | Középfölde |
Nyelvcsalád | mesterséges nyelv művészi célú nyelv irodalmi mesterséges nyelv Arda nyelvei quendi eldarin quenya |
Írásrendszer | tengwar írás (van latin átírása) |
Forrásai | latin, görög, finnugor nyelvek |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | - |
ISO 639-2 | art |
ISO 639-3 | qya |
A Wikimédia Commons tartalmaz Quenya nyelv témájú médiaállományokat. |
A quenya (kiejtése )[1] egy, J. R. R. Tolkien műveiben szereplő mesterséges nyelv, mely egyike a tündék által beszélt nyelveknek.
A regényfolyam által elmesélt magyarázat szerint a quenya nyelvet a Valinort elért nemestündék beszélték. A Noldák és Vanyák közös eldarin nevű nyelvéből alakult ki. A közös Eldarin pedig az ún. primitív quendi nyelvből fejlődött ki. A tündék három házából kettőben, a nolda és vanya házakban kissé eltérő, de alapjaiban megegyező quenya tájszólásokat beszéltek (a két dialektus neve: quenya , illetve vanyarin quenya ).
A nyelvet később a valák is használták és részben egyesítették saját nyelvükkel. A valák sok elemet beemeltek saját nyelvükből a quenyába, ezekből sokat azonban inkább a vanyarin dialektusban, s nem a noldorinban találunk, valószínűleg azért, mert a valák sokkal szorosabb kapcsolatban voltak a vanyákkal, mint a noldákkal.
A tündék harmadik házában, a telereknél, akik elérték Amant és megalapították ott Alqualondë-t, egy eltérő nyelvet – a(z) (Amanya) telerint – beszélték, mely azonban igen erősen hasonlít a quenyára. Eredetileg a vanyák, a noldák és a telerek is a közös eldarint beszélték. A quenya Tirionban, a telerin pedig Tol Eresseán alakult ki, még mielőtt Alqualondéba és Valinor partjaira költöztek volna. A telerin nyelvet néhányan a quenya dialektusának tartották. Ez az állítás nem helytálló, azonban megjegyzendő, hogy amikor a telerek végül eljutottak Valinorba, a telerin és a quenya valóban jelentősen keveredett egymással. Emellett az eredetük is közös. A két nyelv ezért nagyjából olyan közel áll egymáshoz, mint a spanyol és a portugál.
A Harmadkorra a quenya nyelv kihalt Középföldén: a legtöbb tünde sindarint beszélt, az emberek pedig legtöbben a nyugorit használták. A quenyát legfeljebb névadásnál és hivatalos írásokban használták, szertartásos nyelvvé vált, mint a latin a középkori Európában. Ezért Tolkien alkalmanként "tünde-latinnak" nevezte ezt a nyelvet.[2]
Tolkien elképzelt világában a quenyát általában Tengwákkal írták, bár korábban a Saratit használták erre a célra. Más írásrendszert is használtak a nyelv rögzítésére: Cirth rendszert is készítettek a quenyához. A valóságban sem ritka a Tengwar, de a latin ábécé használata itt sokkal gyakoribb.[3]
Nyelvtanát és hangtanát tekintve a quenya főleg finnugor és latin behatásokat mutat. Hangzókészlete eléggé kötött, hangzása kemény, de dallamos. Nyelvtanában érdekesen keverednek az indoeurópai és a finnugor nyelvekre jellemző jegyek (főnévi esetek, elöljárószavak, igei személy- és tárgyragok, birtokos jelek stb). Szókincse mintegy háromezer szót ölel fel, azonban mind nyelvtanában, mind az alapvető szókészletben vannak hiányosságok. Kreativitással azonban szép szövegek alkothatók a segítségével.
A Szilmarilok harmadik fejezete szerint a tündék Cuiviénen-ben fejlesztették ki nyelvüket, mielőtt találkoztak volna Oromë-val:
és beszélni kezdtek és mindent elneveztek, amit megláttak. Önmagukat quendi-nek nevezték, mert csak ők tudtak beszélni; mert semmilyen olyan élőlénnyel sem találkoztak, amelyik beszélt vagy énekelt volna.
Mivel először a csillagokat pillantották meg, az "el", vagyis a csillag szó lett a tündék első szava, és Oromë Eldáknak, vagyis a csillagok népének nevezte el őket a saját nyelvükön. Azonban idővel az Eldák változtattak nyelvükön, kedvük szerint bővítve szókincsét és eltávolítva azt a Valák beszédétől. A Valák is ezt a nyelvet vették fel, hogy a tündék jobban be tudjanak illeszkedni Valinorba.
A quenya nyelv a noldák közvetítésével került Beleriandba, (Középföldére), amikor a noldák saját akaratukból elhagyták Amant és királyságokat alapítottak Beleriandban. Birodalmaikban eleinte a quenya volt a beszélt nyelv, de mivel a noldáknak jobb volt a nyelvérzéke, és mivel a sinda kevésbé volt kifinomult, inkább a noldák tanultak meg a sindát a kommunikációhoz.
Elu Thingol, más néven Elwë, Doriath ura is sokat tett azért, hogy a quenya eltűnjön a közéletből. Mikor megtudta, hogy a noldák mit követtek el Alqualondëben (alqualondëi testvérmészárlás), rokonai hazájában, megtiltotta birodalma minden alattvalójának, hogy a quenyát beszéljék, illetve, hogy feleljenek quenya nyelven feltett kérdésekre. Innentől kezdve a quenya használata csak a nolda főurak szórakozása lett, és igen hamar a tudomány és a művészet fennkölt nyelvévé vált.
A Középfölde Harmadkorában használt quenya nyelv többnyire már csak tudományos vagy ünnepi célt szolgált, mint a mi latin nyelvünk. A quenyát ünnepi nyelvnek használták, és gyakran ezen a nyelven is írtak; a Sinda az összes tünde anyanyelve volt. Ennek ellenéra a Noldák még mindig emlékeztek a quenyára és nagyra tartották, ami abból is látszik, ahogy reagáltak Frodó köszöntésére: elen síla lúmenn' omentielvo ("Csillag ragyogja be találkozásunk óráját"). Galadriel talán az egyetlen olyan jelentős tünde Középföldén A Gyűrűk Ura eseményei alatt, aki már a bölcsőjében is hallhatta a quenyát: mivel Valinorban született a Két Fa korában, és ő volt valószínűleg a leghatalmasabb tünde, és Círdan-t leszámítva a legidősebb is akkoriban Középföldén. A Noldák (Száműzöttek) quenyája némileg eltért a Valinorban beszélt quenyától, mert a nyelv folytatta fejlődését a száműzetés után is és szabályosabb is lett, mert tudományos nyelvvé vált. A kiejtés is módosult kisebb mértékben.
Tolkien a lehető legszebb nyelv létrehozásával kísérletezett. Ez a késztetés motiválta őt Középfölde megalkotásában. Ahogy a nyelv fejlődött, beszélőkre lett szükség, a nyelv beszélőinek történelmet kellett kitalálni és háborúkhoz és migrációhoz hasonló eseményeknek kellett történnie, hogy teljes legyen a mesterséges nyelv, és ezekből a gondolatokból született meg Középfölde.[4]
Tolkien 1915 körül kezdte[5] megalkotni a quenya nyelvet, (a nyelv nevének helyesírása ekkor még "qenya" volt, a "quenya" szóalak az 1940-es években jelent meg először) amikor az exeteri egyetemen tanult. Ekkor már több, ősi germán nyelvet ismert, többek között a gót nyelvet, az óészaki nyelvet és az óangol nyelvet, és hozzákezdett a finn nyelv elsajátításához a Kalevala olvasásának hatására. Ez utóbbi felfedezése, saját szavaival élve, "teljes mértékben elbódította".[6]
Tolkient nagyon érdekelték a lengendák és a mondák, ezért külföldi nyelveket tanulmányozott a mondák eredeti nyelven való elolvasásához. Többek között finnül tanult, hogy el tudja olvasni a Kalevalát, a finn nemzeti eposzt.
A tolkieni történeteken kívül a quenya nyelvtanra hatással volt a finn, ami agglutináló nyelv, akárcsak a magyar; nyelvtanára hatott a latin és a görög. A fonológiája a finn nyelven alapul, és kisebb mértékben hatott rá a latin, olasz és a spanyol. A finnugor nyelveket nem ismerők számára furcsa lehet, hogy a szótagok nem kezdődhetnek, de nem is végződhetnek mássalhangzó-torlódással (kivéve a duális datívusz végződést, az "-nt"-t); A finn hatás a szókincsre is kiterjed: néhány szó, mint például a tule "jön" és az anna "ad", finn eredetű. Egyes szavakban latin (e.g. aure, "hajnal"), és germán hatás érvényesül (például Arda, a világ quenya neve).
Egyes külföldi nyelvet beszélők között a legfurcsábbnak talált jellemzője a quenyának, hogy rendkívül agglutináló, ami azt jelenti, hogy a mondatokban a grammatikai viszonyokat toldalékok ragasztásával fejezik ki.
Tolkien sosem fejezte be a kísérletezgetést kitalált nyelveivel, és jelentős változtatásokat hajtott végre a quenya nyelvtanán és szókincsén, így a nyelvből több, nagy eltéréseket mutató változat jött létre fejlődése során: az 1930-as évek qenya nyelve, amelyik változatban az "A Secret Vice" (Titkos bűn) című esszé versei íródtak,[7] nagymértékben különböznek az A Gyűrűk Urából és a A szilmarilokból ismert változattól. A quenya nyelv mindig Tolkien érdeklődédének középpontjában állt, és a nyelv fejlődése egészen alkotójának 1973-ban bekövetkezett haláláig folytatódott, szemben a sindarin nyelvével, ami csak néhány alapvető változáson ment keresztül.
A Vinyar Tengwar és a Parma Eldalamberon című kiadványok azért jöttek létre, hogy szerkesszék és kiadják Tolkien nyelvészeti munkáit.
Tolkien korai írásaiban (ld.: Középfölde történelme), a nyelvet qenya nyelvnek nevezi, habár a kiejtés ugyanúgy kvenya. Számtalan nyelvtani és szókincsbeli átnézésen ment keresztül, mielőtt elnyerte volna azt a formát, amit A gyűrűk urában láthatunk, és sokat változott A szilmarilok befejezéséig. A qenya kifejezést a régi qenya és az új quenya közötti különbség kifejezésére használjuk. Azonban a quenya változékony természete miatt az efféle megkülönböztetés nagyon vitatott.
A quenya nyelvet arra használják a rajongók, hogy Tolkien nyomán tünde nyelvű verseket, szövegeket, kifejezéseket és neveket találjanak ki, és gyakran neo-quenyának hívják, a nyelvészek pedig Quenya Vinyakarmë-nak nevezik (vö. "neologizmus"). Mivel Tolkien ötletei gyakran változtak, minden kísérlet a nyelv tényleges használatára rengeteg kérdést vet fel.
2001-ben jelent meg a mozikban A Gyűrűk Ura filmtrilógia első része. A quenya ebből eredő megnövekedett népszerűsége egy Onion cikkhez vezetett, a "Don't Come Crying to Me when You Need Someone who Speaks Elvish"-hez. (Ne nekem sírj, ha valakivel tünde nyelven akarsz beszélni)
A quenya nyelv írásrendszere a Tengwar. Fëanor fejlesztette ki még Valinorban, azonban olyan népszerű lett, hogy szinte minden nyelv Tengwar-t használt (szürketündék, emberek, még Sauron is az Egy Gyűrűn), gyakorlatilag csak a törpök használtak rúnákat helyette.
Magas | Középső | Mély | ||||
---|---|---|---|---|---|---|
hosszú | rövid | hosszú | rövid | hosszú | rövid | |
Zárt | iː | ɪ | uː | u | ||
Közép | eː | ɛ | oː | ɔ | ||
Nyílt | ɑː | a |
Hangrend | ||
---|---|---|
Magas | Mély | |
i | iu | |
e | eu | |
a | ai | au |
o | oi | |
u | ui |
Eredetileg az összes kettőshangzó ereszkedő jellegű volt, de a Harmadkorra az /iu/ emelkedő jelleget öltött, az angol yule szó kezdetéhez hasonlóan.
ajakhang | foghang | palatális | veláris | gégehang | ||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
orális | labiális | orális | labiális | |||||
Nazális | m | n | nʷ² | ɲ4 | ŋ7 | ŋʷ12 | ||
Zárhang | p b | t d | c³ | k8 g | kʷ11 | |||
Réshang | f v1 | s | ç6 | x9 | h | |||
Pergőhang | r | |||||||
Szemivokális | laterális | l | ʎ5 | ʍ13 w | ||||
centrális | j10 |
Az /f/ hangot hangnak ejtjük a szavak végén vagy /n/ hang előtt.
/h/ eleinte volt minden helyzetben, de később hanggá módosult szókezdő helyzetben. Intervokális (két magánhangzó közötti) helyzetben hang maradt, mint az aha ('düh') szóban, és mély (veláris) hangok, /a, o, u/, illetve /t/ között, mint az ohtar ('harcos') szóban. Magas (palatális) magánhangzók /e, i/ és /t/ között a /h/ palatalizálódik, lesz belőle, mint a nehta ('kopjafej') szóban.
A hy kiejtése, amit eredetileg egy betűként volt jelölve, hangra redukálódott a Harmadkorban, ezért /h/ és /j/ betűcsoportot használjuk a kifejezésére.
Tolkien ng és a ñ hangok között vacillált a quenya veláris nazális írásában, de azt mondják, hogy az utóbbit kedvelte, és inkább azt használta késői munkájában egészen haláláig. A Harmadkorban a szóeleji hanggá fejlődött.
A quenya nyelvű szövegeket latin betűkkel írta Tolkien A gyűrűk urában, hiszen az olvasók nem ismerik a Tengwar-t (csak az "E" függelék tartalmazza a tündeírást), viszont sok esetben nehéz az átírás alapján eldönteni, hogy melyik hangot hogyan kell ejteni. Ezért Tolkien a már említett "E" függelékben elmagyarázta, hogyan olvassuk a latinbetűs quenyát.
A következő lista a latin betűkkel írt quenya hangokat ismerteti a teljesség igényével.
Más, csak a sindarin nyelv átírásában használt digráfok:
Megjegyzés: Az ä, ë, ö (Eönwë, Eärendil) betűk nem különböznek az a, e, o betűktől. Ezeket használja az angol szó végi helyzetben (Manwë, Voromë), továbbá magánhangzó-kombinációk jelölésére, ha azok nem diftonignusok (Fëanor, Eärendil, Eönwë, hroä; de: Sauron, laita, iarwain)
A hangsúlyt a quenya nem jelöli, mert az a szó formájától függ.
Példák:[8] elentÁri, silIvren, Orome, ancAlima
A határozott névelő minden esetben i. Pl.: i alda, a fa; i eleni, a csillagok. Határozott névelőt használunk alanyi utalószó és egyes névmások esetében is.. Ex.: i quena, az, aki beszél; i quenar, azok, akik beszélnek; antan i quena, egy férfi, aki beszél. A quenyának nincs határozatlan névelője. Névelő nélkül a főnév határozatlannak tekinthető. Ex.: alda, egy fa; eleni, csillagok.
A többes szám jele -i vagy -r. -i mássalhangzóra végződő szó többes száma, illetve a szó végi -e helyén jelzi a többes számot. Pl.: alda(fa), aldar; elen(csillag), eleni. A kettes számot -t-vel, vagy "d" és "t" esetén -u-val jelöljük. Pl.: aldu, két fa; ciryat, két hajó. A kettes szám megszűnt a Harmadkorra és már csak olyan főneveknél maradt nyoma, amelyeket mindig kettes számban használunk. Pl.:hendu, (két) szem; rancot, (két) kar. A quenyában nincsenek nyelvtani nemek.
A főnévragozásnak tíz esete van (néhány bizonytalan jelentőségű rövid változat). Négy alapeset van: Alanyeset, Tárgyeset, Birtokos eset, és eszközeset; a három határozói eset: allatívusz (amelynek a Részes eset a rövid alakja), Locativus (szintén rendelkezik rövid alakkal, de szerepe tisztázatlan), és határozóeset; és egy melléknévi eset.
Alapesetek:
Határozói esetek:
Melléknévi eset:
A főnévnek négyféle száma van: az egyes szám, az általános többes szám, és a "partitív többes", ami azt fejezi ki, hogy a főnév egy nagy mennyiség része. Ezenkívül a kettes szám is létezik a quenyában.
Toldalékkal is fejezhetünk ki mennyiséget (-li). Ez a toldalék az eset vége elé kerül, aminek így többes számban kell lennie. Ha az eset i-vel végződik, a toldalék megnyúlik. Pl.: aldalisse, sok fában; antallion, sok embernek (a vmije); lasselínen, sok levéllel
A késő quenya főnév deklináció az ún. "Plotz Deklináció"-ban található. Ezt a deklinációt Tolkien küldte levélben Dick Plotz-nak 1967-ben.[9] Kettő "klasszikus" quenya, magánhangzóra végződő tövű főnév deklinációját mutatja meg a levél: cirya "hajó" és lassë "levél", négy számban: egyes szám, tsz. 1, tsz. 2, és kettes. A tsz. 2 alakjai az általános többesnek felelnek meg, a tsz. 2 a késő quenya partitív többes számnak felelnek meg. A deklinációnak öt fő esete van, amelyek három csoportot alkotnak. Tolkien a-val, b-vel, és c-vel jelölte ezeket. Ezekből Tolkien csak az a)-t nevezte el: alapesetek: alapeset, tárgyeset, birtokos eset, és eszközeset; és a b)-t, a határozói eseteket: allativus, locativus, és határozóeset. Az allativusnak és a locativusnak rövid formája is van (kivéve a kettes locativust), ebből a rövid allativus forma a késő quenya részes esetnek feleltethető meg. A harmadik csoport, c, csak egy tagot számlál (az is csak egyes számban és tsz. 2-ben létezik), amelyik az 1960-as "Quendi and Eldar" esszében leírt melléknévi esetnek feleltethető meg.
A lenti főnévi deklinációk a Plotz Deklináció alakjainak módosított változata, így a beszélt quenya alakjait tükrözik (Tolkien, a "klasszikus" és a beszélt quenya közti különbségről készített saját leírásának megfelelően; a leírás a Plotz Deklinációval együtt járt). A megadott meldo "barát", elen "csillag", és nat "dolog" deklinációi a többi tővégződési típus feltételezett formái.
Egyes | cirya | lassë | meldo | elen | nat |
Alanyeset | cirya | lassë | meldo | elen | nat |
Tárgyeset | cirya | lassë | meldo | elen | nat |
Birtokos eset | ciryo | lassëo | meldo | eleno | nato |
Eszközeset | ciryanen | lassenen | meldonen | elennen | natenen |
Allativus | ciryanna | lassenna | meldonna | elenenna | natenna |
Részes eset | ciryan | lassen | meldon | elenen | naten |
Locativus | ciryassë | lassessë | meldossë | elenessë | natessë |
Rövid locativus | ciryas | lasses | meldos | elenes | nates |
Határozóeset | ciryallo | lassello | meldollo | elenello | natello |
Melléknévi eset | ciryava | lasseva | meldova | elenwa | nateva |
Többes | cirya | lassë | meldo | elen | nat |
Alanyeset | ciryar | lassi | meldor | eleni | nati |
Tárgyeset | ciryar | lassi | meldor | eleni | nati |
Birtokos eset | ciryaron | lassion | meldoron | elenion | nation |
Eszközeset | ciryainen | lassínen | meldoinen | eleninen | natinen |
Allativus | ciryannar | lassennar | meldonnar | eleninnar | natinnar |
Részes eset | ciryain | lassin | meldoin | elenin | natin |
Locativus | ciryassen | lassessen | meldossen | elenissen | natissen |
Rövid locativus | ciryais | lassis | meldois | elenis | natis |
Határozóeset | ciryallon | lassellon | meldollon | elenillon | natillon |
Partitív többes | cirya | lassë | meldo | elen | nat |
Alanyeset | ciryali | lasseli | meldoli | eleneli | nateli |
Tárgyeset | ciryali | lasseli | meldoli | eleneli | nateli |
Birtokos eset | ciryalion | lasselion | meldolion | elenelion | natelion |
Eszközeset | ciryalínen | lasselínen | meldolínen | elenelínen | natelínen |
Allativus | ciryalinna(r) | lasselinna(r) | meldolinna(r) | elenelinna(r) | natelinna(r) |
Részes eset | ciryalin | lasselin | meldolin | elenelin | natelin |
Locativus | ciryalisse(n) | lasselisse(n) | meldolisse(n) | elenelisse(n) | natelisse(n) |
Rövid locativus | ciryalis | lasselis | meldolis | elenelis | natelis |
Határozóeset | ciryalillo(n) | lasselillo(n) | meldolillo | elenelillo | natelillo |
Melléknévi eset | ciryalíva | lasselíva | meldolíva | elenelíva | natelíva |
Kettes | cirya | lassë | meldo | elen | nat |
Alanyeset | ciryat | lasset | meldu | elenet | natu |
Tárgyeset | ciryat | lasset | meldu | elenet | natu |
Birtokos eset | ciryato | lasseto | melduo | eleneto | natuo |
Eszközeset | ciryanten | lassenten | meldunen | elenenten | natunen |
Allativus | ciryanta | lassenta | meldunna | elenenta | natunna |
Részes eset | ciryant | lassent | meldun | elenent | natun |
Locativus | ciryatsë | lassetsë | meldussë | elenetsë | natussë |
Határozóeset | ciryalto | lasselto | meldullo | elenelto | natullo |
A melléknév a jelzett főnév előtt áll és számban egyeztetni kell. Ugyanúgy tesszük többes számba, mint a főnevet, de az -a vég -e-re, az -ea vég -ie-re változik.Pl.: mílie antani, néhány mohó ember; orne cánot, két sietős parancsnok.
A középfokot a la (több) szóval fejezzük ki. Pl.: Nante melce la ni. Erősebbek nálam.
A felsőfokot a an(a)- (leg-) prefixummal képezzük. Pl.: Nalme anorne, Mi vagyunk a legsietősebbek.
A tőszámok a míne, atta, nelde, canta, lempe, enque, otso, tolto, nerte, cainen, minque, rasto….tucsa, "száz"(144)…menca, "ezer"(1728). A quenya számrendszere a tizenkettes számrendszer. A tündék a kisebb helyiértékű számokat írták előre (pont fordítva, mint mi).Pl.: míne rasto(13)…attarasto(24), míne attarasto(25)...míne attarasto otsotucsa(1+2*12+7*144=1033)
A sorszámneveket -ea-val képezzük (az utolsó hang kiesik, vagy a cainen esetében az -en). Pl.: lempea, ötödik; cainea, tizedik. Az ötnél kisebb számoknál a -ya gyakrabban fordul elő. Pl.:minya, első; tatya, második; nelya, harmadik.
Néhány törtszámnév: pére, fél; ilúve, egész (de az összes is – ld. Ilúvatar).
Két fő típusa van az igéknek a quenyában: alap (vagy elsődleges) igék, ezek az alapigei tőből származnak, mint a tirë (tiri-) "néz" a tir- tőből, és származék (vagy A-tövű) igék, amelyek szótöve -a-ra végződnek, és úgy alakulnak ki, hogy igeképzőt teszünk egy olyan alaphoz, mint a tulta- "megidéz" esetében, a *TUL "jön" tőből, vagy nem igei tőből származik, mint kúna- "hajlít", ami eredetileg melléknév volt: "hajlott".
Ezeket a ragozásokat nem Tolkien írta, de egy lehetséges ragozást mutat számos forrásból kikövetkeztetett információk alapján. Ezek az alakok viszonylag egységesek a kutatók körében:
Származék igék | Alap igék | |||
Egyes | Többes | Egyes | Többes | |
Szótári alak | tulta | tirë | ||
Aorist/Egyszerű jelen | tulta | tultar | tirë (tiri-) | tirir |
Folyamatos jelen | tultëa | tultëar | tíra | tírar |
Múlt | tultanë | tultaner | tirnë | tirner |
Jövő | tultuva | tultuvar | tiruva | tiruvar |
Régmúlt | utultië | utultiër | itírië | itíriër |
Mint a quenya nyelvtan összes részét, Tolkien ezt is folyamatosan átdolgozta. A következő táblázat főleg két forrásból származik kb. 1968–69 közöttről,[10] és nem tükrözi a névmások állapotát az azok előtti időkből.
Alak | Hosszú alak | Rövid alak | Független | Birtokos |
E./1. | -nye | -n | ní | -(i)nya |
E./2. tegezés | -tye | -- | tyé | -tya |
E./2. magázás | -lye | -l | lyé | -lya |
E./3. | -se | -s | sé/sá | -rya |
Általános alany | -- | -- | -- | -ya |
T./1. | -lve/-lwe | vé (< wé) | -lva/-lwa | |
T./1. kizáró[11] | -lme | mé | -lma | |
T./2. | -lde | lé | -lda | |
T./3. | -lte/-nte | té | -lta/-ntya | |
Ált. alany tsz. | -r | -- | -- | -rya |
K./1. | -ngwe/-ince/-inque | wet | -ngwa | |
K./1. kizáró[12] | -mme | met | -mma | |
K./2. | -ste | tyet/let | -sta | |
K./3. | -ste/-tte | -t | tú | -sta |
Ált. alany kettes | -t | -- | -- | -twa |
A quenyában a határozószóknak kétféle típusa van:
Az egyszerű határozószók semmilyen más szóból nem eredeztethető, különálló szavak például:
Ezeknek a szavaknak a képzésére nincs szabály.
A következő szabályok felhasználásával képezünk határozót melléknevekből:
Az alábbi határozószó képzése rendhagyó:
A quenyában, mint az angolban is, valamilyen szinten keveredik a melléknévi, illetve a határozói igenév. A mondat szórendjétől függhet, hogy melyik igenévről van szó (sitting people – ülő emberek ; the people are sitting – Az emberek "ülve vannak" ). Ezért ezt a két igenevet a szócikk együtt tárgyalja.
A határozói/melléknévi igenév toldaléka a quenya nyelvben a -la. Pl.:falastala ("tajtékozva") /falasta- ("tajtékzik")/
Azok a magánhangzók, amelyeknek van hosszú időtartamú párjuk, megnyúlnak a szótő végén: például:hlapúla (szállva) /hlapu ("száll")/.
Alap igék esetén nemcsak a magánhangzó nyúlik meg, hanem egy '-a' kötőhang is megjelenik: sil-→ sílala ("ragyogva").
A magyarból kikopott régmúlt alak (például "kikopott vala") is jelen van a quenyában. A határozói igenév ezen alakját a -na, -ina képzőkkel képezzük. Pl.: car- → carna (csinált vala); rac- → rácina (törött vala). A szótő magánhangzója itt is megnyúlhat. Ha a szótő "l"-re végződik, a toldalék -na toldalékból -da-vá módosul. mel- → melda ("szeretve vala").
A régmúlt alakot számban egyeztetjük a főnévvel (tehát az -a vég -e-re változik), viszont a jelen idejű határozói igenevet nem egyeztetjük (tehát a -la képző nem lesz -le).
A passzív melléknévi igenév jelző is lehet a mondatban, és a szenvedő szerkezetet is ezzel fejezzük ki.
A quenya nyelvben nincs igazi szenvedő szerkezet, hanem a ná igéhez teszünk hozzá egy ún. passzív melléknévi igenevet:
Többes számban:
A ná ige idejét megváltoztatva képezzük a múlt és a jövő idejű szenvedő szerkezetet:
Néha jobb a szenvedő szerkezet helyett a quen általános névmást használni:
"Valaki éppen építi a házat".
A szenvedő szerkezet az alábbi módon kapcsolódik az aktív mondatszerkezethez:
A tárgy (i parma) lesz az alany és az eredeti alany (i elda) határozó lesz:
Mint látható, a határozót eszközhatározói esettel fejezzük ki.
Tehát a szenvedő szerkezetben két eszközhatározó is megjelenhet: Az eredeti mondat alanya és egy normális eszközhatározó:
Ha a passzív melléknévi igenevet jelzőként használjuk, akkor is lehet cselekvő a mondatban:
A quenya nyelvben a kívánságot kifejező mondatok a nai szóval kezdődnek.
A magyar nyelvben is kifejezhetjük kívánságainkat hasonlóképp például a "bárcsak" szó használatával:
Viszont a magyar nyelvben alárendelő mondatra is fordíthatjuk a quenya nyelvű kívánságot:
Megjegyzés: a nai szót követő ige mindig jövő idejű.
A quenya nyelvben a jövő idejű mondatokat könnyedén kívánsággá alakíthatjuk:
A nai szó azt is jelenti, hogy "valószínűleg", tehát akkor használjuk, ha úgy gondoljuk, hogy valószínűleg megtörténik valami.
Létezik egy cé szó, ami nagyon hasonlít a nai szóhoz, de azt jelenti, "talán". Ezt s szót is használjuk jövő idővel:
Tehát a cé szóval azt fejezzük ki, hogy erősen kételkedünk valaminek a bekövetkeztében.
A feltételes mondatok alatt a "ha…akkor" és az "amikor…akkor" szerkezetű mondatok értendők.
A quenya nyelvben az írë azt jelenti, "amikor", tehát ezzel a szóval fejezzük ki azt a feltételes mondatot, amikor valami biztosan bekövetkezik :
Amikor az esemény nem biztosan következik be, a mai (vagy ai) szót használjuk a feltétel kifejezésére:
Vagyis nem biztos, hogy látni foglak.
Más mondatrészekkel kapcsolatos bizonytalanságot is kifejezhetünk, ebben az esetben nai-t vagy cé-t használunk a mondatrész végén:
A quenya nyelvben legalább kettő névutó van.
Az egyik ilyen a yá, ami azt jelenti, "valamennyi évvel ezelőtt":
A másik a pella "túl":
A főnevet ragozhatjuk is:
Az Ó-Quenya nyelvben több névutó létezett, de ezek beagglutinálódtak a főnévbe, és toldalékká váltak (úgy, mint a magyar benne → -ban, -ben) például: ana → nna.
A függő beszédet valaki mondanivalójának a továbbítására használjuk. A magyar nyelvben tárgyas összetett mondatokkal fejezzük ki (azt mondta, hogy…) Mint a magyar nyelvben, a quenya nyelvben sem hagyhatjuk el a kötőszót, viszont a quenya függő beszédben utalószó sincs (az utalószót a magyar nyelvben se jelöljük mindig).
A "hogy" kötőszónak a quenya sa felel meg:
A quenya függő beszédet másmilyen összetett mondatra is fordíthatjuk. A következő példában a sa ëalyë sinomë a mondat tárgya:
A függő beszédben az equë szó is megjelenhet:
A Namárië a leghosszabb (80 szavas) quenya nyelvű vers A gyűrűk urá-ban, de a regényben számos más quenya szórványok is fellelhetőek. Ilyenek Elendil Középföldére érkezésekor kimondott szavai (Et Eärello Endorenna utúlien. Sinome maruvan ar Hildinyar tenn' Ambar-metta!), vagy azok a szavak, amelyekkel Szilszakáll Celeborn-t és Galadriel-t köszöntötte (A vanimar, vanimálion nostari). Tolkien életében kiadott quenya szövegek az Oilima Markirya ("Az utolsó bárka"), a Nieninque, és az Earendel című szöveg, amiket az "A Secret Vice" (1982-ben újra kiadták a "The Monsters and the Critics"-ben) című tanulmány tartalmaz. A Narqelion című vers egy részlete Humphrey Carpenter Életrajzában jelent meg. Az Oilima Markirya 90 szavas terjedelmével a leghosszabb ismert quenya nyelvű szöveg.
A többi quenya nyelvű szöveg Tolkien halála után jelent meg: