Pápaszemes kobra
Mai cikkünkben egy nagyon fontos és széles közönséget érdeklő témával foglalkozunk. A Pápaszemes kobra alapvető kiindulópont e téma mai fontosságának megértéséhez. Ebben a cikkben a Pápaszemes kobra-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak különböző területekre gyakorolt hatását és a jelenkori társadalomban betöltött relevanciáját. Ezen kívül egy sor elmélkedést és ajánlást kínálunk, amelyek lehetővé teszik olvasóink számára, hogy mélyebben elmélyüljenek ebben a témában, és tágabb kontextusban is megértsék annak fontosságát. Csatlakozzon hozzánk ezen az informatív és elmélkedő utazáson a Pápaszemes kobra-ről!
 indiai kobra | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Naja naja (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pápaszemes kobra  A Wikimédia Commons tartalmaz Pápaszemes kobra |
A pápaszemes kobra vagy indiai kobra (Naja naja) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a mérgessiklófélék (Elapidae) családjába tartozó faj.
Az indiai szubkontinensen ahhoz a négy kígyófajhoz tartozik, – a Russell-vipera (Daboia russelii), az arab efa (Echis earinatus), valamint a közönséges krait (Bungarus coeruleus) mellett – amelyek a kígyómarásos halálesetek zömét adják.[1][2]
Előfordulása
India, Pakisztán, Srí Lanka, Banglades és Nepál területén honos. Változatos élőhelyeken találhatjuk meg, a falvakban és városokban is nagyon gyakori. Nappal hasadékokban, kövek, farakások alatt, üregekben rejtőzik.
Megjelenése
Átlagos testhossza 1,9 méter, a maximális hossza 2,4 méter. A háti színe barna, szürke vagy fekete. Nyugalmi állapotban feje alig különül el a kígyó testétől. Ha veszélyben érzi magát, szétterpeszti nyaki lebenyét, eme csuklya hátoldalának szemet utánzó rajzolatáról kapta a nevét is. A hagyomány ezt a mintát Buddha ujjlenyomatának tartja.
 |
Életmódja
Rágcsálók, madarak, kígyók és gyíkok tartoznak zsákmányai közé. A szárazon, és a vízben is otthonosan mozog. Nagyon veszélyes kígyó, szájában elől 1,5 centiméteres barázdás méregfogak találhatók. Az Elapidae családba sorolt fajokat elülső méregfogas (proteroglypha) kígyóknak nevezzük, melyek mérge egyenesen az idegrendszert károsítja. Természetes ellensége a királykobra, ami immunis a mérgére és jóval nagyobb testével képes felfalni.
Mérge
Mérge elsősorban neurotoxin-t (idegméreg) tartalmaz. Marás esetén az ember légzőrendszerében és a szív működésében léphet fel zavar. Nagyobb példány marásánál az ellenszérum beadása indokolt! Egy felnőtt számára a halálos adag 20-25 milligramm, de egy kifejlett pápaszemes kobra akár 100-300 milligramm mérget is bejuttathat az áldozata szervezetébe.
Szaporodása
Átlag 12-30 db. tojást rak földalatti üregekbe, melyek 2 hónap alatt kelnek ki. Szükség esetén védelmezi is azokat.
Érdekessége
A világon évente összesen 50.000 ember esik kígyómarás áldozatául, melynek nagy részét ez a kígyó okozza, de csak Indiában évente 10.000 embert öl meg. A kígyóbűvölők zenéjére látványos táncszerű mozgással reagál. Ilyenkor védekező állásban az ember sípjának és kezének mozgását követi, nem pedig a hangot, ugyanis a többi kígyóhoz hasonlóan tökéletesen süket.
Jegyzetek
- ↑ Whitaker Z. 1990. Snakeman. Penguin Books Ltd. 192 pp. ISBN 0-14-014308-4
- ↑ Mukherjee, Ashis K. (2012). "Green medicine as a harmonizing tool to antivenom therapy for the clinical management of snakebite: The road ahead". Indian J Med Res. 136 (1): 10–12. PMC 3461710. PMID 22885258
- ITIS szerinti rendszerbesorolása
- Bangor.ac.uk
- Wild Life of Pakistan Archiválva 2020. február 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
