Psunj
Mai cikkünkben a Psunj lenyűgöző világába fogunk beleásni. A Psunj ma széles körben tanulmányozott és vita tárgya, mivel következményei a társadalom különböző aspektusait fedik le. Mind személyes, mind kollektív szinten a Psunj jelentős hatást fejt ki, amelyet érdemes részletesen megvizsgálni. Ebben a cikkben elemezzük a Psunj körül javasolt különböző perspektívákat és megközelítéseket, valamint ezek relevanciáját a mai kontextusban. Történelmi, kulturális, tudományos és társadalmi szempontokkal fogunk foglalkozni, hogy átfogó képet adjunk erről a nagyon releváns témáról. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Psunj izgalmas univerzumában, és fedezze fel életünkre gyakorolt hatását!
| Psunj hegység | |
.jpg) | |
| Hegyi út Brezovo polje közelében | |
| Magasság | 984 m |
| Hely |  Horvátország |
| Legmagasabb pont | Brezovo polje (985 m) |
| Elhelyezkedése | |
 Psunj hegység
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 27′ 00″, k. h. 17° 54′ 00″45.450000°N 17.900000°EKoordináták: é. sz. 45° 27′ 00″, k. h. 17° 54′ 00″45.450000°N 17.900000°E | |
 | |
A Psunj egy hegység Horvátországban, Szlavónia délnyugati részén, Pozsega-Szlavónia és Bród-Szávamente megyék határán.
Fekvése
A Psunj a Pozsegai-völgységet körülölelő hegykoszorú szerves része. Sziluettje Novszkától Újgradiskáig követi az utat az autópályán és a Zágráb–Bród-vasútvonalon. A hegység északon a Ravna Goráig és a Papukig nyúlik, egyébként síkság veszi körül. Újradiškatól északra, Pakráctól délkeletre fekszik. Legmagasabb csúcsa a 985 méteres Brezovo polje, amely Pozsega-Szlavónia megyében található. A csúcs nyugati oldalán található egy 70 m magas acélszerkezetű tv-torony és számos kiegészítő létesítmény. A Psunj déli oldalán található az A3-as autópálya, nyugaton a D5-ös Okucsány–Bijela Stijena–Lipik–Pakrác-főút, keleten a Pozsegai-völgységbe ereszkedik le, északon pedig a Pakra folyó völgye és az Orljava határolja, amelyen keresztülhalad a D38-as Pakrác–Kamenska–Pozsega-főút, amelynek hágója a Bučje (365 m) a Psunjt a Papuk déli lejtőitől választja el. A Psunj mindkét oldalát csekély harántvölgyek szeldelik, a déli oldalán levő patakok azonban jóval hosszabbak és nagyobbak, mint az északi oldalon eredők. A Psunj különlegessége, hogy magasabb részei sokkal szelídebbek, mint a keskeny völgyek, amelyek sok helyen szurdok formájúak, oldalai 300–400 m magasak. A hegyekben sok helyen találhatók források.
Kőzetei
A hegység paleozoikumi maggal rendelkezik, amelyet neogén üledékek vesznek körül. A hegy magasabb részeit erdő borítja, míg a hegyaljba szőlőket és gyümölcsösöket ültettek. A Brezovo polje és Brusnik közelében régen grafitot bányásztak, a Koprivna közelében talkumot, Zavlaka és Grahovljani közelében kovakövet és kvarchomokot, Šeovica és Ivanovac közelében pedig gránit található. Geológiailag érdekesek azok a tektonikus repedések, amelyek Lipikben a hévforrások megjelenését okozták.
További információk
- A Horvát Hegymászó Szövetség honlapja (horvátul)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Psunj című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
