Prázsmári erődtemplom
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Prázsmári erődtemplom lenyűgöző világát, és azt, hogy milyen hatással volt a társadalom különböző területeire. Megjelenése óta a Prázsmári erődtemplom nagy érdeklődést váltott ki, és releváns vitákat váltott ki a fontosságáról. A történelem során a Prázsmári erődtemplom tanulmányozási és elmélkedési forrás volt, és hatása jelentősen rányomta bélyegét a különböző tudományágak fejlődésére. Ebben az értelemben fontos elemezni, hogy a Prázsmári erődtemplom hogyan fejlődött az idők során, és mi volt a szerepe az általunk lakott valóság alakításában. Ezenkívül foglalkozni fogunk a Prázsmári erődtemplom körüli különböző nézőpontokkal és véleményekkel, hogy megértsük a valódi dimenzióját és hatókörét. Ez a cikk mély és tárgyilagos elemzésen keresztül átfogó képet kíván nyújtani a Prázsmári erődtemplom-ről és annak mai következményeiről.
| Prázsmári erődtemplom | |
| |
 | |
 | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | evangélikus |
| Építési adatok | |
| Építése | 13. század |
| Stílus | gótika |
| LMI-kód | BV-II-a-A-11745 |
| Világörökségi adatok | |
| Világörökség-azonosító | 596 |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | IV |
| Felvétel éve | 1993 |
| Elérhetőség | |
| Település | Prázsmár |
| Hely | Prejmer, str. Mare nr. 2 |
| Elhelyezkedése | |
 Prázsmári erődtemplom
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 45° 43′ 19″, k. h. 25° 46′ 24″45.722079°N 25.773456°EKoordináták: é. sz. 45° 43′ 19″, k. h. 25° 46′ 24″45.722079°N 25.773456°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Prázsmári erődtemplom témájú médiaállományokat. | |
A prázsmári erődtemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Brassó megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a BV-II-a-A-11745 sorszámon szerepel; emellett az Erdély erődtemplomos falvai elnevezésű világörökségi helyszín része.
Leírása
A prázsmári evangélikus templom a Barcaság legjelentősebb templomerődje. Az első templomot talán 1218-ban kezdték építeni, majd az 1240-es években a kerci apátság folytatta az építkezést, jellegzetes ciszterci stílusban. A 15. században a megközelítőleg egyenlő szárú kereszt alaprajzú templom fölé tornyot, a szentély északi és déli falához egy-egy kápolnát emeltek. Az oltár háta mögött dombormívű sírkő található, rajta szakállas angyalok. 1480-ban készített Szent Kereszt-szárnyasoltára az egyik legrégebbi Erdélyben. Egyik harangját 1471-ben öntötték. A templom köré hármas védőfalrendszert építettek. A külső védőfal a várost vette körül, a toronyból szétnézve még ma is fölismerhetőek az egykori város határai, amelyen belül a telkek és a házak is kisebbek voltak. A külső falgyűrűből semmi sem maradt, a középsőnek azonban még állnak részletei és a templom közelében két egykori védőtornya. A belsőváron belül, a templomudvar és az előudvar falában alakították ki azt a 275 ún. szalonnakamrát (családonként egyet), amelyek ostrom idején menedéket adtak a lakóknak, békeidőben pedig húskészítményeiket tárolták bennük. A több szinten egymás fölé épített kamrákat fa állványzaton lehet megközelíteni. A két udvart alagút köti össze, amelyet a védők öt helyen tudtak elzárni kapukkal és ráccsal. A barbakánban működött a városháza. A belsővárat vizesárok vette körül, amelybe a környező források vizét vezették. Az oszlopsoros bejárati szárnyat a 19. század elején építették, helyén korábban felvonóhíd működött. Délnyugati oldalán, a barbakán és a belső falgyűrű közé a 18. században építettek alacsonyabb védőfalat. Emögött működött a sütöde, ahol a várban őrzött lisztből sütöttek kenyeret. Az erődtemplomot 1964 és 1970 között restaurálták. A kommunista időszakban Ceaușescu pénzt adott az erődtemplom felújítására.[1]
Képgaléria
-
Légi felvételen -
Az erőd kívülről -
Az erődfal részlete -
A templom és szentélye -
A gótikus főoltár és stallumok -
A templomhajó háló-boltozata -
A templom egyik ajtaja -
Első világháborús hősi emlék -
Az erőd falában kialakított, háborús időkben használt "szállások" -
Körfolyosó az erődben -
Az erőd falában kialakított bejárat, és annak kapuja -
Térkép, mely a 7 erdélyi Unesco-világörökség erőd-templomot mutatja
Hivatkozások
- ↑ Biserica fortificată Prejmer, patrimoniu Unesco. (Hozzáférés: 2023. január 21.)
Források
- Lăcașuri de cult din România. www.cimec.ro. Institutul Național al Patrimoniului (Hozzáférés: 2015. szeptember 20.)
- Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- Szentpétery - Kerny: Az Olttól a Küküllőig, Officina Nova Kiadó, 1990.
- Hermann Fabini: Atlas der siebenbürgisch-sächsischen Kirchenburgen und Dorfkirchen, Monumenta Kiadó, 1999.
- Thaler - Zsidi: Szász erődtemplomok Erdélyben, Anno Kiadó, 2006.
.svg){kind=small}
|
Ez a templomról, vallási vagy szakrális építményről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |