Pertechnéciumsav
A mai világban a Pertechnéciumsav egyre aktuálisabb téma. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a gazdaságban betöltött fontossága, akár a kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Pertechnéciumsav mind a szakértők, mind a nagyközönség figyelmének tárgyává vált. A Pertechnéciumsav széles körű vonatkozásaival, valamint vitát és elmélkedést generáló képességével a jelenlegi napirend döntő témájává nőtte ki magát. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Pertechnéciumsav különböző aspektusait, elemezve eredetét, időbeli alakulását és lehetséges jövőjét. Továbbá megvizsgáljuk, hogy a Pertechnéciumsav milyen szerepet játszik az emberek mindennapi életében, és jelentőségét a globális kontextusban.
| Pertechnéciumsav | |||
| |||
| |||
| IUPAC-név | pertechnéciumsav | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| PubChem | 11805084 | ||
| ChemSpider | 9979749 | ||
| SMILES | O(=O)(=O)=O | ||
| InChIKey | UTQISYNNAQMRBN-UHFFFAOYSA-M | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | HO4Tc | ||
| Moláris tömeg | 163,91 g/mol | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A pertechnéciumsav szervetlen vegyület, képlete HTcO4. Technécium-heptoxidból (Tc2O7) állítják elő úgy, hogy vízben oldják vagy oxidáló savakkal – például tömény kénsav, salétromsav, királyvíz, vagy sósav és salétromsav keverékeivel – reagáltatják.[1] A kapott pertechnéciumsav sötétvörös színű, higroszkópos, erős sav, és könnyen ad le protont.[2] A TcO−4 pertechnekát tetraoxo-technekát(VII) anion tömény kénsavban instabil, oktaéderes TcO3(OH)(H2O)2 formává alakul át.[3]
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pertechnetic acid című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- ↑ Schwochau 2000, p. 127
- ↑ Schwochau, K.. Technetium: chemistry and radiopharmaceutical applications. Wiley-VCH (2000). ISBN 3-527-29496-1
- ↑ Poineau F, Weck PF, German K, Maruk A, Kirakosyan G, Lukens W, Rego DB, Sattelberger AP, Czerwinski KR (2010). „Speciation of heptavalent technetium in sulfuric acid: structural and spectroscopic studies”. Dalton Transactions 39 (37), 8616–8619. o. . DOI:10.1039/C0DT00695E. PMID 20730190. (Hozzáférés: 2013. október 5.)