Perlis

Ma a Perlis olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A Perlis évek óta a különböző területeken dolgozó szakértők és tudósok tanulmányozásának, elemzésének és elmélkedésének tárgya. Relevanciáját számos tanulmány, konferencia és publikáció tükrözi, amelyek célja, hogy megértsék hatását és hatókörét különböző összefüggésekben. A Perlis olyan téma, amely határokon átível, és különböző korú, nemű, kultúrájú és nemzetiségű embereket ér el, gazdagító párbeszédet generálva, amely lehetővé teszi, hogy különböző nézőpontokból megértsük. Ebben a cikkben elmélyülünk a Perlis világában, feltárva annak eredetét, fejlődését és következményeit a mai társadalomban. Interjúk, elemzések és tanúságtételek révén hangot adunk azoknak, akikre hatással volt a Perlis, és elmélyülünk annak globális következményeiben.

Perlis elhelyezkedése Malajzia térképén.
Perlis zászlaja.

Perlis (Jawi írással ﭬﺮليس)[1]) Malajzia legkisebb szövetségi állama, a Maláj-félsziget északi részének nyugati partján, a thaiföldi Satun és Songkhla tartományok déli szomszédja.

Területe 810 km² (másfélszer akkora, mint Budapest), népessége 215 000 (2007-es becslés).

Etnikai összetétele 2000-ben: maláj (174 805 vagy 79,74%), kínai (21 058 vagy 9,6%), indiai (2658 vagy 1,21%), más (20 690 vagy 9,45%).

Fővárosa Kangar, a királyi székhely Arau. Egy másik jelentős városa Padang Besar, a thai határon. Fő kikötője Kuala Perlis falucskában található, amely főleg Langkawi-szigettel biztosít összeköttetést.

Turisták látogatta helyei egy kígyófarm, a Gua Kelam barlang és a kicsi, de látványos Perlis Nemzeti Park.

Jegyzetek

  1. ↑ Perlis Alkotmánya

Külső hivatkozások