Peggau
A mai világban a Peggau olyan téma, amely sok ember érdeklődését felkelti különböző területeken. Legyen szó szakmai, személyes vagy tudományos szféráról, a Peggau állandó vita és vita tárgyává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Peggau fontos szerepet kapott a modern társadalomban, megváltoztatva kapcsolatainkat, munkánkat és önképzésünket. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Peggau különböző aspektusait, és elemezzük mindennapi életünkre gyakorolt hatását.
| Peggau | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Stájerország | ||
| Járás | Graz-környéki járás | ||
| Irányítószám | 8120 | ||
| Körzethívószám | 03127 | ||
| Forgalmi rendszám | GU | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2199 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 410 m | ||
| Terület | 11,25 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 12′ 23″, k. h. 15° 20′ 39″47.206389°N 15.344167°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 23″, k. h. 15° 20′ 39″47.206389°N 15.344167°E | |||
 | |||
| Peggau weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Peggau témájú médiaállományokat. | |||
Peggau osztrák mezőváros Stájerország Graz-környéki járásában. 2017 januárjában 2220 lakosa volt.
Elhelyezkedése
Peggau Nyugat-Stájerországban fekszik, kb. 15 km-re északra Graztól, a Mura bal partján, Deutschfeistritz-cel szemben. Kelet felé területe kiterjed a Tanneben mészkőhegyeire. Legmagasabb pontja 910 méteres. Nevezetessége a Peggaui-fal, egy meredek, barlangokban gazdag sziklafal. Az önkormányzat 2 települést egyesít: Friesach (248 lakos 2017-ben) és Peggau (1972 lakos).
A környező önkormányzatok: északra Frohnleiten, keletre Semriach, délre Gratkorn, nyugatra Deutschfeistritz.
Története
Peggau barlangjaiból számos régészeti lelet, többek között a kő- és a bronzkorból, került elő. A Kugelstein domb tetején római kori települést találtak.
Első írásos említése 1050 körülről származik Peka vagy Peckach formában. Neve a szláv peč szikla, barlang szóból ered. Peggau várát és a mellette lévő felut a von Peggauk birtokolták, akik később megszerezték Pgannberg várát is és felvették annak nevét. A várat 1270 körül II. Ottokár cseh király lerombolta.
1301-ből van rá bizonyíték hogy útvámot szedtek Peggaunál; a gyakorlat egészen 1800-ig tartott. 1740-ig a Murán leúsztató tutajosoktól is szedtek vámot. A település valamikor 1570 előtt kapott mezővárosi jogokat.
A sziklafal tövében 1844-ben épült meg a galériaalagút, amely a Déli vasút sínpárját védte a kőomlásoktól. 1893-ban megnyílta az első kavicsbánya. Ugyanebben az évben megkezdődött a közel 6 km-es Lurgrotte barlang feltárása. Ennek során egy felhőszakadást követő árvíz elzárt hét barlangászt, akiknek kimentését I. Ferenc József császár is figyelemmel kísérte.[2] Az első világháborút követűen a barlangokból 86 vagonnyi denevérürüléket termeltek ki foszfáttartalmuk hasznosítására.
1944 augusztusa és 1945 áprilisa között Peggauban működött a mauthauseni koncentrációs tábor egyik kirendeltsége, amely alagútrendszert épített a Steyr-Daimler-Puch AG thondorfi repülő- és harckocsigyártó üzeme számára.
1975-ben a Murán lezúduló árvíz nagy károkat okozott Peggauban. Az ár a Lurgrottét is elöntötte és elsodorta a belső közlekedőállványokat, a barlang két vége között azóta sem lehetséges az átjárás.
Lakosság
A peggaui önkormányzat területén 2017 januárjában 2220 fő élt. A lakosságszám 1939 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 89,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,1% a régi (2004 előtti), 4,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,5% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 80,7%-a római katolikusnak, 4,4% evangélikusnak, 1,8% ortodoxnak, 2,5% mohamedánnak, 9,6% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 5 magyar élt a mezővárosban. A legnagyobb nemzetiségi csoportot a német mellett a horvátok alkották 2,3%-kal.
Látnivalók
- A Lurgrotte, Ausztria legnagyobb cseppkőbarlangja[3]
- a Szt. Margit-plébániatemplom
- az 1906-ban épült evangélikus templom
- a galériaalagút ipari műemlék
- a peggaui vár romjai
- a Repolust-barlang
- a Badlhöhle barlang
- a Mittelbach vízesése a várrom alatt
Jegyzetek
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ ANNO, Die Presse, 1894-05-05, Seite 14. anno.onb.ac.at. (Hozzáférés: 2025. április 9.)
- ↑ Lurgrotte Peggau Österreichs größte wasserdurchströmte Schauhöhle. lurgrotte.com. (Hozzáférés: 2025. április 9.)
Források
- Marktgemeinde Peggau: Festjahr 2004. Herausgegeben zur 950-Jahr-Feier
- Franz Wild: Zur Postgeschichte von Peggau. Herausgegeben vom Briefmarkentauschverein Peggau-Deutschfeistritz-Übelbach
- A település honlapja Archiválva 2018. július 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- 60632 – Peggau Statistik Austria
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Peggau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
