Paszigráfia
A mai cikkben a Paszigráfia témát fogjuk megvizsgálni, amely témát minden korosztálytól és kultúrától függetlenül megragadta. A társadalomra gyakorolt hatásától a tudományos területre gyakorolt hatásaiig a Paszigráfia vitákat, kutatásokat és mély elmélkedéseket váltott ki. A történelem során a Paszigráfia kulcsfontosságú szerepet játszott az emberi fejlődésben, mindenre hatással volt a személyközi kapcsolatoktól a technológiai fejlődésig. Ebben a cikkben a Paszigráfia különböző aspektusaiba fogunk belemerülni, elemezve a jelenlegi relevanciáját és a jövőre vonatkozó előrejelzéseit. Készüljön fel, hogy felfedezzen mindent, amit a Paszigráfia-ről tudni lehet!
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Paszigráfiának nevezi az interlingvisztika az egyetemes írásrendszereket.
E rendszerek a legkülönfélébb jeleken alapulhatnak: vannak betű- és számjegyes paszigráfiák, muzikgráfiák, piktográfiák, ideográfiák stb.
Néhány ismertebb rendszer:
- Johannes Trithemius (Jean Trithème): Polygraphie, 1518
- Johann Joachim Becher: Character, 1661
- Athanasius Kircher: Polygraphia, 1663
- Christian Heinrich Wolke: Pasigraphie, 1797
- Anton Bachmaier: német–angol–francia paszigráfiai szótár, 1868
- Karl Obermeier: Pasigraphie, 1955
- André Eckhardt: Safo, 1962
- Jean Effel: écriture universelle, 1968
|
Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
