Paleoarchaikum

A mai világban a Paleoarchaikum a társadalom széles köre számára releváns témává vált. Megjelenése óta a Paleoarchaikum nagy hatást váltott ki különböző területeken, vitákat, vitákat és ellentmondásos véleményeket generált. Hatása átlépte a határokat, és felkeltette a téma szakértőinek, valamint általában a lakosság érdeklődését. Tekintettel annak relevanciájára, fontos részletesen és objektíven elemezni a Paleoarchaikum-hez kapcsolódó összes szempontot, megérteni következményeit, következményeit és lehetséges megoldásait. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Paleoarchaikum jelenségét, annak eredetétől a jelenlegi helyzetéig, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító perspektívát adjunk ehhez a globális érdeklődésre számot tartó témához.

Paleoarchaikum
(3 600 – 3 200 millió évvel ezelőtt)
Előző idő
Következő idő
Eoarchaikum
Mezoarchaikum
Környezeti jellemzők
(átlagos értékek az időegységen belül)

A paleoarchaikum (jelentése ősi kezdet, az ógörög παλαιός (palaiósz), azaz ősi, és Αρχή (Arhí), azaz kezdet szavak összetétele) a Föld történetének egyik ideje, az archaikum eon második szakasza. 3600 millió évvel ezelőtt kezdődött és 3200 millió évvel ezelőttig tartott a Nemzetközi Rétegtani Bizottság hivatalos döntése szerint. Időtartama abszolút kormeghatározással van kijelölve, nincs időrétegtanilag meghatározott pontosabb határa.[1][2]

Az első biztos életnyom a paleoarchaikumból származik. A körülbelül 3,46 milliárd éves, jó állapotban fennmaradt fosszilizálódott baktériumokat a nyugat-ausztrál Pilbara régió homokkő képződményeiben fedezték fel. Ezek ősi, csőszerű sejtek voltak, melyek anaerob környezetben kén oxidációjával tartották fenn magukat.[3][4][5]


Jegyzetek

  1. ↑ K.M. Cohen – S.C. Finney – P.L. Gibbard – J.-X. Fan: The ICS International Chronostratigraphic Chart. Episodes 36: 199–204. www.stratigraphy.org. (angolul) Nemzetközi Rétegtani Bizottság (2013) (Hozzáférés: 2019. június 11.)
  2. ↑ Kenneth A. Plumb: New Precambrian time scale. (angolul) Journal of International Geoscience, XIV. évf. 2. sz. (1991. június) 139–140. o. ISSN 0705-3797
  3. ↑ Nora Noffke – Daniel Christian – David Wacey – Robert M. Hazen: Microbially Induced Sedimentary Structures Recording an Ancient Ecosystem in the ca. 3.48 Billion-Year-Old Dresser Formation, Pilbara, Western Australia. (angolul) Astrobiology, XIII. évf. 12. sz. (2013. december 16.) 1103–1124. o. arch ISSN 1531-1074 doi Hozzáférés: 2019. június 11.
  4. ↑ J. William Schopf – Anatoliy B. Kudryavtsev – Andrew D. Czaja – Abhiskek B. Tripathi: Evidence of Archean life: Stromatolites and microfossils. (angolul) Precambrian Research, CLVIII. évf. 3–4. sz. (2007) 141–155. o. ISSN 0301-9268 doi Hozzáférés: 2019. június 11.
  5. ↑ Jan-Peter Duda – Martin J. Van Kranendonk – Volker Thiel – Danny Ionescu – Harald Strauss – Nadine Schäfer – Joachim Reitner: A Rare Glimpse of Paleoarchean Life: Geobiology of an Exceptionally Preserved Microbial Mat Facies from the 3.4 Ga Strelley Pool Formation, Western Australia. (angolul) PLOS One, XI. évf. 1. sz. (2016. január 25.) 1–18. o. arch ISSN 1932-6203 doi Hozzáférés: 2019. június 11.
Ez a geológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!