Neoarchaikum
A mai világban a Neoarchaikum olyan kérdés, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Neoarchaikum olyan problémává vált, amely kisebb-nagyobb mértékben minden embert érint. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten, a Neoarchaikum közvetlen hatással van mindennapi életünkre. Emiatt alapvető fontosságú, hogy megértsük annak fontosságát és hatását a mai társadalom különböző aspektusaira. Ebben a cikkben tovább kutatjuk a Neoarchaikum-et, és megvitatjuk annak különféle összefüggésekben való következményeit.
| Neoarchaikum (2 800 – 2 500 millió évvel ezelőtt) | |||||
| Környezeti jellemzők (átlagos értékek az időegységen belül) | |||||
A neoarchaikum a 2800 millió évvel ezelőtt kezdődött földtörténeti idő, ami 2500 millió évvel ezelőttig tartott. (A kezdeteként megadott időpontot a Nemzetközi Rétegtani Bizottság hivatalosan is elfogadja.[1]) Ez az idő az archaikum eon negyedik, utolsó ideje, ez követi a mezoarchaikum időt. Az neoarchaikumot a proterozoikum eon, illetve a paleoproterozoikum idő követi.
Neve a görög neo (új) és archaios (kezdeti) szavakból származik.
Ebben az időben jelentek meg azok az oxigént termelő aerob élőlények, melyek számára az oxigén nem volt többé toxikus anyagcsere-melléktermék, a korábban létező szervezeteknek ugyanis az anaerob körülmények kedveztek. Ezek oxigéntermelése vezetett később az úgynevezett nagy oxigenizációs eseményhez, vagy más néven az oxigénkatasztrófához a paleoproterozoikum során. A Kenorland nevű szuperkontinens ebben az időben, körülbelül 2,7 milliárd éve alakult ki.
Jegyzetek
- ↑ International Stratigraphic Chart. International Commission on Stratigraphy, 2020. (Hozzáférés: 2020. július 12.)
