Pásztory Móric Miklós
A mai világban a Pásztory Móric Miklós egyre több ember érdeklődésének témája lett. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Pásztory Móric Miklós a társadalom különböző területein vált aktuálissá, a politikától a tudományig. A történelem során a Pásztory Móric Miklós vita és elemzés tárgya volt, ellentmondó véleményeket generált, és végtelen kutatásokat és tanulmányokat váltott ki. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Pásztory Móric Miklós különböző oldalait, elemezve a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatását és a mai világban betöltött jelentőségét. Az eredetétől a jelenre gyakorolt hatásáig megpróbáljuk átfogóan foglalkozni a Pásztory Móric Miklós-el, igyekszünk megérteni jelentőségét és a mai társadalomra gyakorolt hatásait.
| Pásztory Móric Miklós | |
 | |
| Pásztory Móric Miklós (1895 körül) | |
| Született | 1875. november 2.[1] Brassó |
| Elhunyt | 1922. május 9. (46 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Pinterics Gizella (1879–1946) |
| Foglalkozása | rendező, producer, filmforgalmazó, fodrász, virágkereskedő |
Pásztory Móric Miklós (Brassó, 1875. november 2. – Budapest, 1922. május 9.) magyar filmrendező, producer.
Életpályája
Szülei nem tudták iskoláztatni, ezért már igen fiatalon szakmát tanult, fodrász lett. Egy ideig a Nemzeti Színház fodrászmestere is volt. 1898-ban Pásztory alapította Budapesten az első virágcsarnokot. 1909-ben "cs. és kir. udvari szállító"-i címet kapott. A virágkereskedelemből szerzett vagyonát később szenvedélyébe, a filmezésbe forgatta, előbb mozit nyitott (Eldorado, a VIII. kerületi Népszínház utcában), majd 1914-ben létrehozta a Nemzeti Filmvállalatot, ahol elsősorban népszínműveket dolgozott át filmre. Többször is pereskedett Janovics Jenővel különféle művek (Tóth Ede: A tolonc, Abonyi Lajos: A betyár kendője) megfilmesítési jogáért. 1917-ben társult Korda Sándorral, és a Corvin Filmgyár igazgató-rendezőjeként működött. Néhány hónappal a halála előtt kilépett a Corvinból, és Pásztory Filmvállalat néven saját céget alapított.
Rendezései
.jpg)
- A szökött katona (1914)
- A falu rossza (1915)
- A peleskei nótárius (Janovics Jenővel közösen, 1916)
- A csikós (1917)
- A haza oltára (1917)
- Lyon Lea (Korda Sándorral közösen, 1917)
- A piros bugyelláris (1917)
- A riporterkirály (1917)
- Károly-bakák (Korda Zoltánnal közösen, 1918)
- A kétlelkű asszony (1918)
- A tékozló fiú (1919)
- Végszó (1920)
- A piros bugyelláris (1921)
Díjak, elismerések
Jegyzetek
- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). Internet Movie Database . (Hozzáférés: 2019. június 23.)
