Pásztor János (színművész, 1914–1984)

Ebben a cikkben a Pásztor János (színművész, 1914–1984) lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, kitérve annak legrelevánsabb és legjelentősebb aspektusaira. Az eredetétől a mai hatásig a Pásztor János (színművész, 1914–1984) kimerítő elemzésébe merülünk, belemélyedve annak időbeli következményeibe és hatókörébe. Ezzel az utazással arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Pásztor János (színművész, 1914–1984)-et, átfogó és gazdagító jövőképet kínálva mindazoknak, akik érdeklődnek a témával kapcsolatos további ismeretek megszerzése iránt. Így egy izgalmas és leleplező utazásra indulunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a Pásztor János (színművész, 1914–1984) jelentőségét a kortárs társadalomban és jelentőségét a mindennapi élet különböző területein.

Pásztor János
Bujkó János szenátor szerepében a Rózsa Sándor-sorozatban, 1971
Bujkó János szenátor szerepében a Rózsa Sándor-sorozatban, 1971
Született1914. március 23.
Budapest[1]
Elhunyt1984. május 14. (70 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaSomogyi Erzsi
SzüleiPásztor János
Foglalkozásaszínész
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1937)
KitüntetéseiMagyarország Érdemes Művésze díj (1979)
SírhelyeFarkasréti temető (60-3-67. fülke)[2]


Pásztor János, becenevén Csuli (Budapest, 1914. március 23. – Budapest, 1984. május 14.) magyar színművész, érdemes művész.

Életútja

Szülei Pásztor János szobrászművész és László Erzsébet. 1938-ban szerezte diplomáját a Színművészeti Akadémián.[3] Ezután a Nemzeti Színházban játszott, 1979-ben vonult nyugalomba. A Független Színpad és a Vigadói Esték munkáselőadásain is fellépett. 1979-ben elnyerte az érdemes művész kitüntetést.

Első feleségével, Neoschil Mária Lujza Lídia Irén Edit Antónia francia állampolgárral, 1941. szeptember 28-án Budapesten kötöttek házasságot.[4] Később Somogyi Erzsi férje volt.

Fontosabb színházi szerepei

Filmszerepei

Díjai és kitüntetései

Jegyzetek

  1. a b Petőfi Irodalmi Múzeum. Petőfi Irodalmi Múzeum . (Hozzáférés: 2020. július 11.)
  2. http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf. (Hozzáférés: 2019. október 8.)
  3. A Magyar életrajzi lexikonban az szerepel, hogy 1937-ben végezte el a Színiakadémiát.
  4. A házasságkötés bejegyezve a Bp. XII. állami házassági akv. 435/1941. folyószáma alatt.

Források

További információk

  • Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átd., bőv. kiad. Szerk. Hermann Péter. Kossuth, Budapest, 1981
  • Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983
  • Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Magyar Nemzeti Filmarchivum, Budapest, 2005
  • Mindenki lexikona. . Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974
  • Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2006
  • Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Gondolat, Budapest, 1969
  • „Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam.” Magyar Színházi Intézet, , 1981
  • SZOT-díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. Táncsics, , 1981
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Magyar Könyvklub, Bp.