A ma bemutatott cikkünkben a Országos Urbanisztikai Konferencia témáját tág és változatos perspektívából kívánjuk kezelni. A Országos Urbanisztikai Konferencia egy olyan téma, amely az évek során nagy érdeklődést és vitát váltott ki, különböző szempontokat fed le, és több reflexiót is kiváltott. Ebben az értelemben azt javasoljuk, hogy mélyrehatóan elemezzük a Országos Urbanisztikai Konferencia által bemutatott különféle szempontokat, valamint a mai társadalomra gyakorolt hatásait. Ennek érdekében megvizsgáljuk a témával kapcsolatos különböző megközelítéseket és szakértők véleményét, hogy teljes és igaz képet adjunk erről a nagyon releváns témáról. Kimerítő elemzéssel arra törekszünk, hogy olvasóinknak átfogó és naprakész jövőképet nyújtsunk a Országos Urbanisztikai Konferencia-ről, azzal a céllal, hogy elősegítsük a kritikus és gazdagító reflexiót.
Az Országos Urbanisztikai Konferencia a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) legjelentősebb, évente megrendezett szakmai eseménye. A konferenciák helyszínt biztosítanak az aktuális urbanisztikai problémák megvitatására és fontos terei a különböző szakterületekről érkező, de településfejlesztéssel foglalkozó szakemberek közötti személyes kapcsolattartásnak is. A konferencia a rendszerváltás előtt, 1968–1991 között az Országos Városépítkezési Tanácskozások nevet viselte, 1994 óta pedig új nevén tartják meg a rendezvényt.[1] Itt adják át a Hild János-díjat, amelyet az urbanisztika területén kiemelkedőt alkotó települések és személyek nyernek el. A legutóbbi, XXIX. számú Országos Urbanisztikai Konferencia 2023-ban került megrendezésre, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen.[2]
Az Országos Urbanisztikai Konferencia elődjét, az Országos Városépítési Tanácskozást elsőként 1963-ban tartották meg, 3 évvel a MUT létrejötte előtt. A kétnapos eseményt a Parlament épületében tartották dr. Perényi Imre, a Műszaki Egyetem rektorának vezetésével és több mint 600 szakember vett részt rajta. Ezt követően szabálytalan időközönként tartották meg a találkozót, 1991-ig összesen hét alkalommal ültek össze a szakma képviselői a MUT vezetésével, jellemzően olyan vidéki városokban mint Pécs, Szeged és Székesfehérvár. [3]
A rendszerváltás után a Magyar Urbanisztikai Társaságban lezajlott változások részeként a konferenciát is átalakították, évi rendszerességű lett és állandó jelleggel összekötötték a Hild János-díj átadásával. A találkozót az első hat évben Siófokon tartották egy hotel épületében, az esemény hamar nagy népszerűségre tett szert és a résztvevők száma évente elérte a 300-at. Később a konferenciákat felváltva tartották Magyarország városaiban és a programba bevonták az adott település jellegzetességeit, problémáit is. A 2000-es évekre a résztvevők létszáma 120-150 főre csökkent, de a konferencia így is a magyar urbanisztika legjelentősebb szakmai rendezvénye maradt.[4] Az Országos Urbanisztikai Konferencia a 2020-as években is nagy népszerűségnek örvend: a 2023-as eseményen 230 résztvevő, valamint 80 előadó és kerekasztalközreműködő vett részt.[2] A MUT számos partnerrel dolgozik együtt a konferenciákon, ilyen többek között a Portfolio.hu, a HÉTFA Kutatóintézet és a BME Urbanisztika Tanszaka is.
A szakma képviselői mellett az Urbanisztikai Konferenciák gyakori résztvevői a politikai élet magas rangú tagjai is, a legutóbbi, 2023-as konferencián például előadást tartott Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár és Fürjes Balázs is.[5]
Sorszám | Évszám | Helyszín | Honlap | Cím |
---|---|---|---|---|
I. | 1994 | Siófok | Az átmenet urbanisztikai kérdései | |
II. | 1995 | Siófok | A regionális és településtervezésről | |
III. | 1996 | Siófok | Piac és település | |
IV. | 1997 | Siófok | Folyamatok, lehetőségek, korlátok | |
V. | 1998 | Siófok | A jövő körvonalai | |
VI. | 1999 | Siófok | A formálódó jövő | |
VII. | 2000 | Eger | Hogyan teremtsük meg a 21. század vonzó élettereit? | |
VIII. | 2001 | Pécs | A siker titka | |
IX. | 2002 | Debrecen | A város jövő időben | |
X. | 2003 | Sopron | Urbanisztika az EU küszöbén | |
XI. | 2004 | Visegrád | Kommunikáció az urbanisztikában | |
XII. | 2005 | Kecskemét | Urbanisztikai feladatok a Kárpát-medencében | |
XIII. | 2006 | Keszthely | Településeink sebezhetősége, veszélyforrások a városokban | |
XIV. | 2008 | Gyula | Rehabilitáció és társadalom | |
XV. | 2009 | Siófok | Város a válságban | |
XVI. | 2010 | Pécs | Gazdaságfejlesztés és városfejlesztés –
a nagyrendezvények a város vonzerejének növelésében | |
XVII. | 2011 | Pécs | [6] | MaHolnap Urbanisztika |
XVIII. | 2012 | Hajdúböszörmény | [7] | A város és vidékének tervezése a rurális térségek szemszögéből |
XIX. | 2013 | Mosonmagyaróvár | [8] | Miből élünk jövőre?
(Változás és alkalmazkodás az urbanisztikában) |
XX. | 2014 | Budapest | [9] | Urbanisztika ma és holnap |
XXI. | 2015 | Budapest | [10] | CITY-GLOBE 2015
(Városi válaszok a globális gazdasági és társadalmi kihívások kezelésében) |
XXII. | 2016 | |||
XXIII. | 2017 | |||
XXIV. | 2018 | Budapest | [11] | Hogyan legyen okos a szakember az okosvilágban? –
avagy az urbanisztikát érő kihívások a digitális korszakban |
XXV. | 2019 | Budapest | [12] | Városfejlődés, lakáspiac |
XXVI. | 2020 | online | [13] | Urban development and pandemic |
XXVII. | 2021 | Debrecen | [14] | Újraiparosodó városaink |
XXVIII. | 2022 | Pécs | [15] | Az egyetemek változó szerepe a tudásipari forradalom városaiban |
XXIX. | 2023 | Budapest | [16] | Ki fejleszti a várost?
(Érdekek, konfliktusok és együttműködések a terület- és városfejlesztésben) |
A következő, XXX. számú Országos Urbanisztikai Konferencia 2024.11.14-én kerül megrendezésre Óbudán.[17]