Ebben a cikkben részletesebben megvizsgáljuk a Oroszország demográfiája problémáját, elemezve annak eredetét, következményeit és lehetséges megoldásait. A Oroszország demográfiája vita és vita tárgya volt az elmúlt években, és fontos, hogy különböző nézőpontokból megvizsgáljuk, hogy megértsük hatókörét és hatását a mai társadalomra. Kutatásokon és elemzéseken keresztül igyekszünk megvilágítani ezt a témát, és teljesebb képet nyújtani a következményeiről. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Oroszország demográfiája hogyan fejlődött az idők során, és milyen lehetséges következményei lehetnek a jövőre nézve. Ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó útmutató legyen a Oroszország demográfiája minden dimenziójának megértéséhez, és elősegítse a mai relevanciájáról szóló tájékozott vitát.
A 2021-es népszámláláskor Oroszország lakossága 147,2 millió fő volt.[3] Európa legnépesebb országa, a világ kilencedik legnépesebb országa, népsűrűsége 8,5 lakos/négyzetkilométer (22 lakos/négyzetmérföld).[4] 2020-ban Oroszországban a születéskor várható teljes élettartam 71,54 év volt (férfiaknál 66,49 év, nőknél 76,43 év).[5]
1992 és 2012 között, majd 2016 óta ismét meghaladta Oroszország halálozási aránya a születési arányt, amit az elemzők demográfiai válságnak neveztek,[6] ennek következtében az ország népessége elöregedett, az ország lakosainak átlagéletkora 40,3 év.[7]2009-ben Oroszországban tizenöt év óta először regisztráltak éves népességnövekedést; a 2010-es évek közepén Oroszországban a csökkenő halálozási arányok, a megnövekedett születési arányok és a bevándorlás növekedése miatt növekedett a népesség.[8] 2020 és 2021 között, az ukrajnai orosz inváziót megelőzően Oroszország népessége a COVID-19 világjárvány okozta többlethalálozás miatt a történelem során feljegyzett legnagyobb békeidőszaki csökkenésen ment keresztül,[9] emellett legalább 1 millió orosz menekült el az országból az ukrajnai háborúba való besorozás elől.
Etnikumok
Oroszország többnemzetiségű állam,[10] országszerte több mint 193 etnikai csoportnak ad otthont. A 2021-es népszámláláskor a lakosság közel 72%-a orosz etnikumú volt, és a lakosság mintegy 19%-a tartozott etnikai kisebbségekhez.[fn 1][11] Az ENSZ szerint Oroszország bevándorló népessége a világ harmadik legnagyobbja, több mint 11,6 millió fő; többségük más posztszovjet államokból származik.[12]
A nyugati megfigyelők alapján a vallásszabadság orosz hatóságok általi tiszteletben tartása az 1990-es évek vége és a 2000-es évek eleje óta csökkent.[18] Például a Jehova Tanúi tevékenysége a 2020-as évek elején be van tiltva az országban.[19][20]
Nincs hivatalos statisztika az egyházak vagy vallási szervezetek tagságáról: a törvény tiltja, hogy a polgárokat a vallási hovatartozásuk nyilatkozatára kötelezzék. Az oroszok vallásossága, vallási világképe csak a felmérések alapján ítélhető meg.
2021-ben a ВЦИО́М (Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ) adatai szerint a lakosság vallási összetétele a következő:[21]
A népesség csökkenése egy fővel minden 30. másodpercben[26]
Demográfiai krízis
Több ezer elhagyott falu van szétszórva Oroszországban[28].A népesség változása 1950 és 2010 között
Miután 1991-ben 148 689 000 fővel elérte a csúcsot, a lakosság száma ezután csökkent, és 2008-ra 142 737 196 főre esett vissza.[29] Oroszország egyre inkább a bevándorlásra támaszkodik a népesség megtartása érdekében. 1994 óta 2021-ben volt a legmagasabb a nettó bevándorlás,[30] ennek ellenére összességében kis mértékben csökkent a lakosság száma, 146,1 millióról 145,4 millióra 2021-ben, ami több mint egy évtized óta a legnagyobb csökkenés.[31]
A természetes népesség 2020 októbere és 2021 szeptembere között 997 000 fővel csökkent (a születések és a halálozások számának különbsége egy adott időszakban).[32] 2020 januárjában, 2021-ben és 2022-ben a természetes halálozási arányszám egyenként közel kétszerese volt a természetes születési arányszámnak.[33]
Ukrajna 2022-es orosz invázióját követően az országban elmélyült a demográfiai válság,[34] mivel az ország magas katonai halálesetekkel küzd, miközben a nyugati tömeges szankciók és bojkottok által okozott újbóli agyelszívással és a humán tőke elvándorlásával kell szembenéznie.[35] Sok kommentátor azt jósolja, hogy a helyzet rosszabb lesz, mint az 1990-es években.[36]
A The Economist 2023 márciusában arról számolt be, hogy "Az elmúlt három évben az ország mintegy 2 millióval több embert veszített el, mint amennyit rendes körülmények között elveszített volna a háború, a betegségek és az elvándorlás következtében."[37]
Az ENSZ előrejelzése szerint a 2021-ben kezdődött csökkenés folytatódni fog, és ha a jelenlegi demográfiai feltételek fennmaradnak, Oroszország lakossága ötven év múlva 120 millió lesz, ami körülbelül 17%-os csökkenést jelent.[37][38] 2024 januárjában a Roszsztat orosz statisztikai hivatal azt jósolta, hogy Oroszország lakossága 2046-ra 130 millióra csökkenhet.[39]
Termékenység
Oroszország lakossági korösszetételű piramisa 1946 és 2023 között
1993 és 2008 között az ország népessége nagymértékben csökkent, 148 millióról 143 millióra.[40] Az 1987-es 2,5 millióról 1997 óta az évi születések száma óriási, 50%-os csökkenést mutat, de a jelenlegi 1,42-es termékenységi ráta még mindig magasabb, mint az 1990-es években.[40]
2022 elején 320 400 baba született január és március között, 16 600-zal kevesebb, mint 2021 január-márciusában. A halálozások száma csaknem kétszer annyi volt (584 700), mint a születéseké.[40] A nyers születési arányszám - 8,9/100 000 lakos - a legalacsonyabb volt 2000 óta.[40]
Oroszországban az egyik legalacsonyabb a termékenységi ráta a világon: 2022-ben 1,42 gyermek jut egy nőre, ami elmarad a 2,1 gyermek/nő értéktől, amelyet el kell érnie a népesség megtartásához.[40] 2022-ben az évtizedek óta tartó alacsony termékenység következtében az orosz népesség a világ egyik legidősebbje, átlagosan 40,3 éves.[40]
Oroszország alkotmánya garantálja az ingyenes, egyetemes egészségügyi ellátást minden orosz állampolgár számára a kötelező állami egészségbiztosítási programon keresztül..[42] Az Orosz Föderáció Egészségügyi Minisztériuma felügyeli az orosz állami egészségügyi rendszert, és az ágazat több mint kétmillió embert foglalkoztat. A szövetségi régióknak is vannak saját egészségügyi minisztériumaik, amelyek a helyi közigazgatást felügyelik. Oroszországban a magán egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréshez külön magán egészségbiztosítás szükséges.[43]
Oroszország 2018-ban GDP-jének 5,32%-át költötte az egészségügyre.[44] 2018-ban egészségügyi kiadásai jelentősen alacsonyabbak, mint más fejlett országoké.[45] Oroszországban a világ egyik leginkább nőies nemi arányú országa, ahol minden nőre 0,859 férfi jut,,[7] a magas férfi halálozási arány miatt.[46] 2019-ben Oroszországban a születéskor várható teljes élettartam 73,2 év volt (68,2 év a férfiaknál és 78,0 év a nőknél),[47] és nagyon alacsony volt a csecsemőhalandóság (1000 élveszületésre 5).[48]
Oroszországban a legfőbb halálozási okok a szív- és érrendszeri betegségek.[49] Az elhízás Oroszországban elterjedt egészségügyi probléma; 2016-ban az orosz felnőttek 61,1%-a volt túlsúlyos vagy elhízott.[50] Oroszországban azonban a történelmileg magas alkoholfogyasztási arány az ország legnagyobb egészségügyi problémája,[51][52] mivel ez továbbra is az egyik legmagasabb a világon, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent.[53] A dohányzás egy másik egészségügyi probléma az országban.[54] Az országban magas az öngyilkosságok száma, bár csökkenőben van,[55] továbbra is jelentős társadalmi probléma.[56]
COVID-19
Oroszországban volt az egyik legtöbb megerősített COVID-19 eset a világon. A hivatalos kormányzati demográfiai statisztikákból származó, a születéseken és halálozásokon alapuló, a migrációt kizáró többlethalálozások elemzése azt mutatta, hogy Oroszországban békeidőben az eddigi legnagyobb éves népességcsökkenés volt, 2020 októbere és 2021 szeptembere között 997 000 fővel csökkent a népesség, amit Alekszej Raksa demográfus úgy értelmezett, hogy elsősorban a COVID-19 világjárvány miatt.[32]
↑Foltynova, Kristyna: Migrants Welcome: Is Russia Trying To Solve Its Demographic Crisis By Attracting Foreigners?. Radio Free Europe/Radio Liberty, 2020. június 19. (Hozzáférés: 2021. július 9.) „"Russia has been trying to boost fertility rates and reduce death rates for several years now. Special programs for families have been implemented, anti-tobacco campaigns have been organized, and raising the legal age to buy alcohol was considered. However, perhaps the most successful strategy so far has been attracting migrants, whose arrival helps Russia to compensate population losses."”
„Russia's population nightmare is going to get even worse”, The Economist , 2023. március 4.. „The decline was largest among ethnic Russians, whose number, the census of 2021 said, fell by 5.4m in 2010-21. Their share of the population fell from 78% to 72%.”
↑Kharitonova, Valentina (2015). "Revived Shamanism in the Social Life of Russia". Folklore. FB and Media Group of LM. 62: 37–54. doi:10.7592/FEJF2015.62. ISSN 1406-0949.
↑ст. 14 Конституции РФ: 1. Российская Федерация — светское государство. Никакая религия не может устанавливаться в качестве государственной или обязательной. 2. Религиозные объединения отделены от государства и равны перед законом.
↑Knox, Zoe (2008). "Religious Freedom in Russia: The Putin Years". In Steinberg, Mark D.; Wanner, Catherine (eds.). Religion, Morality, and Community in Post-Soviet Societies. Indiana University Press. pp. 281–314. ISBN 9780253220387.
↑Nuwer, Rachel. „Why Russian Men Don't Live as Long”, The New York Times, 2014. február 17. (Hozzáférés: 2022. január 7.) „Russia's life expectancy is exceptionally low compared with that in other developed countries. While American men have a 1-in-11 chance of dying before their 55th birthday, in Russia the odds are 1 in 4.”
↑ (2020) „Why does Russia have such high cardiovascular mortality rates? Comparisons of blood-based biomarkers with Norway implicate non-ischaemic cardiac damage”. Journal of Epidemiology and Community Health74 (9), 698–704. o. DOI:10.1136/jech-2020-213885. PMID32414935. PMC7577103.
↑Fedun, Stan: How Alcohol Conquered Russia. The Atlantic, 2013. szeptember 25. (Hozzáférés: 2021. december 30.) „Today, according to the World Health Organization, one-in-five men in the Russian Federation die due to alcohol-related causes, compared with 6.2 percent of all men globally. In her 2000 article “First Steps: AA and Alcoholism in Russia,” Patricia Critchlow estimated that some 20 million Russians are alcoholics in a nation of just 144 million.”
↑ (2019. október 5.) „Russia's alcohol policy: a continuing success story”. The Lancet394 (10205), 1205. o. DOI:10.1016/S0140-6736(19)32265-2. PMID31591968. „"Russians are officially drinking less and, as a consequence, are living longer than ever before...Russians are still far from being teetotal: a pure ethanol per capita consumption of 11·7 L, reported in 2016, means consumption is still one of the highest worldwide, and efforts to reduce it further are required."”
↑ (2020. március 23.) „Time trends in smoking in Russia in the light of recent tobacco control measures: synthesis of evidence from multiple sources”. BMC Public Health20, 378. o. DOI:10.1186/s12889-020-08464-4. PMID32293365. PMC7092419. „The prevalence of smoking among Russian men has been very high for many years. The WHO Global Adult Tobacco Survey (GATS) found that, in the 2000s, it was among the highest in the world with Russia having the world’s second-largest tobacco market by volume of sales in 2014...”
Gavrilova N.S., Gavrilov L.A. Aging Populations: Russia/Eastern Europe. In: P. Uhlenberg (Editor), International Handbook of the Demography of Aging, New York: Springer-Verlag, 2009, pp. 113–131.
Gavrilova N.S., Semyonova V.G., Dubrovina E., Evdokushkina G.N., Ivanova A.E., Gavrilov L.A. Russian Mortality Crisis and the Quality of Vital Statistics. Population Research and Policy Review, 2008, 27: 551–574.
Gavrilova, N.S., Gavrilov, L.A., Semyonova, V.G., Evdokushkina, G.N., Ivanova, A.E. 2005. Patterns of violent crime in Russia. In: Pridemore, W.A. (ed.). Ruling Russia: Law, Crime, and Justice in a Changing Society. Boulder, Colorado: Rowman & Littlefield Publ., Inc, 117–145
Gavrilova, N.S., Semyonova, V.G., Evdokushkina G.N., Gavrilov, L.A. The response of violent mortality to economic crisis in Russia. Population Research and Policy Review, 2000, 19: 397–419.
(2014) „Do we know the composition of the 18th century Russian society?”. Cahiers du Monde Russe55 (1–2), 135–148. o. DOI:10.4000/monderusse.7989. ISSN1777-5388.
1 Az Európai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 Földrajzilag Délnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 Földrajzilag Délnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 Földrajzilag Észak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része