Oldenburgi Nagyhercegség

A _Oldenburgi Nagyhercegség__ olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A téma felfedezésétől a modern társadalomra gyakorolt ​​hatásáig számos területen váltott ki érdeklődést és vitát. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a _Oldenburgi Nagyhercegség__ különböző vonatkozásait, az eredetétől a mai relevanciáig. Elemezzük a kultúrára, a tudományra, a politikára, sőt az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk a témával kapcsolatos különböző nézőpontokat és véleményeket, azzal a céllal, hogy átfogó és részletes képet adjunk a téma fontosságáról és a társadalomra gyakorolt ​​hatásáról. Csatlakozzon hozzánk a _Oldenburgi Nagyhercegség__ felfedező és felfedező útjára!

Oldenburgi Nagyhercegség
A Német Császárság tagállama
Großherzogtum Oldenburg
1815 – 1918
Az Oldenburgi Nagyhercegség címere
Az Oldenburgi Nagyhercegség címere		 Az Oldenburgi Nagyhercegség zászlaja
Az Oldenburgi Nagyhercegség zászlaja
Általános adatok
FővárosaOldenburg (Oldb)
Terület6427 km² (1910)
Népesség314 778 fő (1871)
Államvalláslutheranizmus
Kormányzat
Államformaalkotmányos monarchia
DinasztiaOldenburgi
A Wikimédia Commons tartalmaz Oldenburgi Nagyhercegség témájú médiaállományokat.

Az Oldenburgi Nagyhercegség (németül: Großherzogtum Oldenburg) az 1815-ös bécsi kongresszus által létrehozott történelmi államalakulat, ami a Német Szövetség tagja volt.[1] Az 1866-os porosz–osztrák–olasz háborúban a poroszok mellé álltak, ezzel az újonnan létrehozott Északnémet Szövetség tagjai lettek, majd 1871-ben a Német Császárság egyik tagállamává váltak. Az első világháború lezárultával, 1918. november 11-ével Frigyes Ágost nagyherceg lemondott trónjáról, majd kikiáltották az Oldenburgi Szabadállamot.

A Nagyhercegség három egymástól távol eső területből állt: Oldenburg, Eutin és Birkenfeld. A legnagyobb központi terület (Oldenburg) az Északi-tenger közelségében terült el, és Hannover és Bréma tartományok határolták. Az oldenburgi síksággal szemben a birkenfeldi régió a Hunsrück-hegységnél feküdt, a Rajna-vidéken belül. A harmadik, legészakabbra fekvő területet, Eutint, a Schleswig–Holstein tartomány és Lübeck határolta.

Az állam fővárosa Oldenburg (Oldb) volt, ami egyben a nagyhercegség legjelentősebb gazdasági, politikai és kulturális központja is volt. Alkotmányos monarchia révén az állam feje a mindenkori nagyherceg volt, míg a kormányzati végrehajtó hatalmat az uralkodó által kinevezett államminiszter (Staatsminister) gyakorolta. A Német Császárság tagállamaként egy szavazattal rendelkezett a Bundesratban, és három képviselővel a Reichstagban. A nagyhercegek az Oldenburg-házból kerültek ki.

Nagyhercegek

Források és jegyzetek

  1. ↑ A Pallas nagy lexikona: O – Oldenberg (magyar nyelven) (HTML). (Arcanum Adatbázis). „Oldenburg, a német birodalomhoz tartozó nagyhercegség, amelynek három egymástól elkülönített része van; ezek: O. hercegség Jever és Kniphausen uradalmakkal, Lübeck fejedelemség és Birkenfeld fejedelemség.”

Kapcsolódó szócikkek