A _Oldenburgi Nagyhercegség__ olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A téma felfedezésétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig számos területen váltott ki érdeklődést és vitát. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a _Oldenburgi Nagyhercegség__ különböző vonatkozásait, az eredetétől a mai relevanciáig. Elemezzük a kultúrára, a tudományra, a politikára, sőt az emberek mindennapi életére gyakorolt hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk a témával kapcsolatos különböző nézőpontokat és véleményeket, azzal a céllal, hogy átfogó és részletes képet adjunk a téma fontosságáról és a társadalomra gyakorolt hatásáról. Csatlakozzon hozzánk a _Oldenburgi Nagyhercegség__ felfedező és felfedező útjára!
Oldenburgi Nagyhercegség | |||
A Német Császárság tagállama | |||
Großherzogtum Oldenburg 1815 – 1918 | |||
| |||
![]() | |||
Általános adatok | |||
Fővárosa | Oldenburg (Oldb) | ||
Terület | 6427 km² (1910) | ||
Népesség | 314 778 fő (1871) | ||
Államvallás | lutheranizmus | ||
Kormányzat | |||
Államforma | alkotmányos monarchia | ||
Dinasztia | Oldenburgi | ||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Oldenburgi Nagyhercegség témájú médiaállományokat. |
Az Oldenburgi Nagyhercegség (németül: Großherzogtum Oldenburg) az 1815-ös bécsi kongresszus által létrehozott történelmi államalakulat, ami a Német Szövetség tagja volt.[1] Az 1866-os porosz–osztrák–olasz háborúban a poroszok mellé álltak, ezzel az újonnan létrehozott Északnémet Szövetség tagjai lettek, majd 1871-ben a Német Császárság egyik tagállamává váltak. Az első világháború lezárultával, 1918. november 11-ével Frigyes Ágost nagyherceg lemondott trónjáról, majd kikiáltották az Oldenburgi Szabadállamot.
A Nagyhercegség három egymástól távol eső területből állt: Oldenburg, Eutin és Birkenfeld. A legnagyobb központi terület (Oldenburg) az Északi-tenger közelségében terült el, és Hannover és Bréma tartományok határolták. Az oldenburgi síksággal szemben a birkenfeldi régió a Hunsrück-hegységnél feküdt, a Rajna-vidéken belül. A harmadik, legészakabbra fekvő területet, Eutint, a Schleswig–Holstein tartomány és Lübeck határolta.
Az állam fővárosa Oldenburg (Oldb) volt, ami egyben a nagyhercegség legjelentősebb gazdasági, politikai és kulturális központja is volt. Alkotmányos monarchia révén az állam feje a mindenkori nagyherceg volt, míg a kormányzati végrehajtó hatalmat az uralkodó által kinevezett államminiszter (Staatsminister) gyakorolta. A Német Császárság tagállamaként egy szavazattal rendelkezett a Bundesratban, és három képviselővel a Reichstagban. A nagyhercegek az Oldenburg-házból kerültek ki.