Ohotnij Rjad metróállomás
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Ohotnij Rjad metróállomás-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elmélyülve annak mai fontosságában és időbeli relevanciájában. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig elemezzük a Ohotnij Rjad metróállomás számos oldalát és hatását különböző területeken, mint például a kultúra, a gazdaság, a politika és a mindennapi élet. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Ohotnij Rjad metróállomás hogyan fejlődött és alkalmazkodott a modern világ változásaihoz, és hogyan marad továbbra is érdeklődés és vita téma. Ez a cikk részletes és kritikai elemzéseken keresztül igyekszik megvilágítani a Ohotnij Rjad metróállomás számos aspektusát, valamint a jelenre és a jövőre gyakorolt hatásait.
| Ohotnij Rjad metróállomás | |
 | |
| Ország | Oroszország |
| Hely | Tverszkoj kerület |
| Névadó | Ohotnij Rjad (utca) |
| Állomáskód |
|
| Műemlékvédelmi besorolás | tentative cultural heritage site in Russia |
| Megnyitás | 1935. május 15. |
| Építész(ek) | Dmitrij Nyikolajevics Csecsulin |
| Felhasználási terület |
|
| Legnagyobb mélység | 16 m |
| Peronnal rendelkező vágányok száma | 2 |
| Része ennek | moszkvai metró |
| Szomszédos állomások |
|
| Vasútvonalak | |
| Átszállási lehetőségek | |
| Átszállási lehetőségek | |
| Elhelyezkedése | |
 Ohotnij Rjad metróállomás
Pozíció Moszkva térképén
| |
 é. sz. 55° 45′ 26″, k. h. 37° 36′ 57″55.757354°N 37.615919°EKoordináták: é. sz. 55° 45′ 26″, k. h. 37° 36′ 57″55.757354°N 37.615919°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ohotnij Rjad metróállomás témájú médiaállományokat. | |
A moszkvai metrónak az 1-es számú, piros színnel jelzett, Szokolnyicseszkaja nevű vonalán található Ohotnij Rjad állomás a Tverszkoj kerületben, a főváros Központi közigazgatási körzetében, a Kreml északi sarka, az Uglovaja Arszenalnaja torony és a Vörös tér közelében található, mely utóbbihoz ez a legközelebbi metróállomás. Az állomásról átszállási lehetőség nyílik az Tyeatralnaja (Zamoszkvoreckaja vonal) és a Ploscsagy Revoljucii (Arbatszko-Pokrovszkaja vonal) állomásokra. (Az átszállás eleinte a felszíni bejárati csarnokokon keresztül volt lehetséges, később azonban kiépítették a föld alatt gyalogos összeköttetéseket is.) 1935. május 15-én, a moszkvai metró első szakasza, a Szokolnyiki – Park Kulturi vonal átadásakor nyitották meg. Szomszédos állomásai ezen a vonalon a Bibliotyeka imenyi Lenyina és a Lubjanka.
A 16 méter mélyen fekvő, három csöves, pilonos kiképzésű, szigetperonos állomást egyedi bányászati módszerekkel mélyítették. Megépítésekor ez volt a világ legnagyobb mély építésű metróállomása.
Nevének eredete
Az állomás nevét a közeli Ohotnij Rjad utcáról kapta. Ennek a helyén volt régebben az azonos nevű tér, ami pedig 18-19. századi itteni, vadászati zsákmányokkal (vaddisznó-, őz- és szarvashús, vadmadár) kereskedő piacról, árudákról kapta a nevét (magyarul Vadász-sor). 1956-ban a teret utcává alakították át, majd 1961-1990 között a proszpekt Marksza része volt.
A metróállomás eredeti neve a maival azonos volt, majd 1955-ben Lazar Moiszejevics Kaganovics szovjet politikusról nevezték el. Addig az egész moszkvai metró Kaganovics nevét viselte, de ekkor azt Leninről nevezték el; Kaganovics mintegy kárpótlásul kapta meg ezt az állomást. 1957-re azonban Kaganovics teljesen kegyvesztett lett, eltávolították a vezetésből, és a metróállomás visszakapta eredeti nevét. 1961 és 1990 között a felette húzódó út elnevezése után a Proszpekt Marksza nevet kapta az állomás is, majd megint visszakapta eredeti nevét.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Охотный Ряд (станция метро) című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.