Núbiai kőszáli kecske

A Núbiai kőszáli kecske-ről való beszéd olyan téma, amely különböző területeken érdeklődést és vitát váltott ki. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a történelemben betöltött relevanciájáig a Núbiai kőszáli kecske különböző tudományágak tanulmányozásának és kutatásának tárgya. Az idő múlásával a Núbiai kőszáli kecske különböző kontextusokban fejlődött és egyre fontosabbá vált, ami mélyebb és részletesebb elemzést eredményezett jelentésének és mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatásának. Ebben a cikkben a Núbiai kőszáli kecske-hez kapcsolódó különböző szempontokat és annak mai relevanciáját fogjuk megvizsgálni, figyelembe véve többek között a kultúrára, gazdaságra és politikára gyakorolt ​​hatását.

Núbiai kőszáli kecske
Bak
Bak
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Kecskeformák (Caprinae)
Nemzetség: Caprini
Nem: Kőszáli kecskék (Capra)
Linnaeus, 1758
Faj: C. nubiana
Tudományos név
Capra nubiana
F. Cuvier, 1825
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Núbiai kőszáli kecske témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Núbiai kőszáli kecske témájú médiaállományokat és Núbiai kőszáli kecske témájú kategóriát.

A núbiai kőszáli kecske (Capra nubiana) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj.

Korábban az alpesi kőszáli kecske (Capra ibex) alfajának vélték, Capra ibex nubiana név alatt.

Előfordulása

Egyiptom, Etiópia, Izrael, Jordánia, Omán, Szaúd-Arábia, Szudán és Jemen területén honos. Sziklás, sivatagi hegyek lakója.

Megjelenése

Testhosszúsága 105-125 centiméter, marmagassága 65-75 centiméter, testtömege körülbelül 50 kilogrammos. Szőrzete világos vörhenyesbarna, a hátsó végtagok halványabb árnyalatúak. A hasi rész szinte fehér, a farok felső része pedig sötétebb. A bakok mellső lábain és hátán sötét csík található, és sötét szakálluk van. A félkör alakú szarvak fel- és hátrafelé, majd lefelé görbülnek. Jóllehet mindkét nem rendelkezik szarvakkal, a bakoké sokkal nagyobb, mint a nőstényeké. A bakok szarva egészen 100 cm hosszúra nő, és a külső kanyarulaton 24-36 dudor található. A nőstények jóval vékonyabb, rövidebb szarva 35 cm hosszúra nőhet.

Életmódja

A sivatagokban egynemű csordákban él, fűvekkel és levelekkel táplálkozik. A melegebb időszakot a magasabban lévő területeken vészeli át, az éjszakát védett helyeken, például barlangokban és kiálló sziklanyúlványok alatt tölti. A leopárd, a saskeselyű és a sasok zsákmányállata.

Szaporodása

A párzási időszak a késő nyári hónapokra, főleg októberre esik. 5 hónapi vemhesség után, 1-2 utódot hoz a világra, általában márciusban, melyet még 3 hónapig gondoz. Ivarérettségét 2-3 éves korban éri el és maximum 17 évig él. A párzás idején a bakok nyaka, mellkasa, vállai, lábai felső részé és oldalának a színe sötétbarnára, szinte feketére változik.

Védettsége

Az Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) sebezhető fajnak minősítette, amely 1986-ban 1200-as lélekszámú populációval rendelkezett.

Képek

Források