A mai világban a Nikkel(II)-nitrát nagy jelentőségűvé vált, és általános érdeklődésre számot tartó témává vált minden korosztály és hátterű ember számára. A Nikkel(II)-nitrát megjelenése óta sokak figyelmét felkeltette, vitákat, vitákat és végtelenül egymásnak ellentmondó véleményeket generált. Hatása olyan jelentős volt, hogy átlépte a kulturális és földrajzi korlátokat, és a tudás különböző területein végzett kutatások és kutatások tárgya. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Nikkel(II)-nitrát jelenségét, elemezve annak következményeit és következményeit a mai társadalomban.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
nikkel(II)-nitrát | |
![]() nikkel(II)-nitrát | |
![]() | |
![]() nikkel(II)-nitrát | |
IUPAC-név | nikkel(II)-nitrát |
Más nevek | nikkel-nitrát salétromsav nikkel(2+) sója |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 13138-45-9, 13478-00-7 (hexahidrát) |
PubChem | 25736 |
ChemSpider | 23976 |
EINECS-szám | 238-076-4 |
SMILES | .()=O.()=O |
InChI | 1/2NO3.Ni/c2*2-1(3)4;/q2*-1;+2 |
InChIKey | KBJMLQFLOWQJNF-UHFFFAOYSA-N |
UNII | 50L0S38I2D |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | Ni(NO3)2 |
Moláris tömeg | 182,703 g/mol (anhidrát) 290,79 g/mol (hexahidrát) |
Megjelenés | smaragdzöld, higroszkópos szilárd anyag |
Szag | szagtalan |
Sűrűség | 2,05 g/cm³ (hexahidrát) |
Olvadáspont | 56,7 °C (hexahidrát) |
Forráspont | 136,7 °C (hexahidrát) |
Oldhatóság (vízben) | 94,2 g/100 ml (20 °C) 158 g/100 ml (60 °C) |
Oldhatóság | oldódik etanolban |
Törésmutató (nD) | 1,422 (hexahidrát) |
Kristályszerkezet | |
Kristályszerkezet | monoklin (hexahidrát) |
Veszélyek | |
MSDS | External MSDS |
EU osztályozás | Oxidáló (O) Carc. Cat. 1 Muta. Cat. 3 Repr. Cat. 2 Toxikus (T) Ártalmas (Xn) Irritáló (Xi) Környezetre veszélyes (N) |
EU Index | 028-012-00-1 |
NFPA 704 | |
R mondatok | R49, R61, R8, R20/22, R38, R41, R42/43, R48/23, R68, R50/53 |
S mondatok | S53, S45, S60, S61 |
Lobbanáspont | nem gyúlékony |
LD50 | 1620 mg/kg (szájon át, patkány) |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | nikkel(II)-szulfát nikkel(II)-klorid |
Azonos anion | palládium(II)-nitrát |
Rokon vegyületek | kobalt(II)-nitrát réz(II)-nitrát |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A nikkel(II)-nitrát smaragdzöld színű, higroszkópos szervetlen vegyület, képlete Ni(NO3)2. Anhidrátja ritkán fordul elő, így „nikkel-nitrát” néven általában a nikkel(II)-nitrát hexahidrátot (hat kristályvizes formáját) értjük. Ennek képletét kétféleképpen is leírhatjuk: Ni(NO3)2·6H2O, vagy a pontosabb leírást adó (NO3)2 komplex. Az utóbbi képlet jelzi azt, hogy a központi Ni2+ iont hat vízmolekula veszi körül ebben a hidrátban. A nitrátionok nem kapcsolódnak a nikkelhez. A vegyületben a nikkel oxidációs száma +2.
Mint minden nitrát, a nikkel-nitrát is oxidáló hatású, így fokozottan óvjuk a redukáló anyagoktól, például szerves vegyületektől. Irritálja a szemet és a bőrt, valamint porát belélegezve, a légzőrendszert is. Bőrön allergiát válthat ki. A legtöbb nikkelvegyülethez hasonlóan a nikkel-nitrát is karcinogén (rákkeltő) hatású, a nikkelion a vízi szervezetek számára is mérgező.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Nickel(II) nitrate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.