Niagara-vízesés

A mai világban a Niagara-vízesés olyan téma, amely különböző területeken nagy érdeklődést és vitát váltott ki. Akár tudományos, akár politikai, társadalmi vagy kulturális, a Niagara-vízesés felkeltette a szakértők és a polgárok figyelmét egyaránt. Relevanciája és jelentése az idők során változott, megmutatva a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatását. Ennek a cikknek az a célja, hogy elmélyedjen a Niagara-vízesés különböző dimenzióiban, feltárja következményeit, kihívásait és lehetséges megoldásait. A Niagara-vízesés eredetétől a jelenre gyakorolt ​​hatásáig olyan kulcsfontosságú témát képvisel, amely megérdemli a mélyreható elemzést és megvitatást.

Niagara-vízesés
Országok Kanada,  USA
Magasság51 m
Vízhozam2400 m³/s
Elhelyezkedése
Niagara-vízesés (Egyesült Államok)
Niagara-vízesés
Niagara-vízesés
Pozíció az Egyesült Államok térképén
é. sz. 43° 04′ 48″, ny. h. 79° 04′ 16″43.080000°N 79.071000°WKoordináták: é. sz. 43° 04′ 48″, ny. h. 79° 04′ 16″43.080000°N 79.071000°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Niagara-vízesés témájú médiaállományokat.

A Niagara-vízesés (angolul: Niagara Falls, franciául: les Chutes du Niagara) hatalmas vízesésegyüttes a Niagara folyón Kanada és az Amerikai Egyesült Államok határán, elválasztva Ontario tartományt és New York államot. Niagara Falls (Ontario) és Niagara Falls (New York) ikervárosok között található, 27 km-re Buffalótól.

A Kecske-sziget bal oldalán az Amerikai-zuhatag, jobb oldalán a Patkó-zuhatag

A Niagara-vízesés két fő részből áll, melyeket a Kecske-sziget választ el: a Patkó-zuhatag a határ kanadai oldalán és az Amerikai-zuhatag az amerikai oldalon. Szintén az amerikai oldalon található még a kisebb Menyasszonyi fátyol-zuhatag, melyet a Luna-sziget különít el.

A Patkó-zuhatag

A vízesés együttes a gleccserek visszahúzódásakor formálódott, a Wisconsin-gleccseresedés végén az utolsó jégkorszakban; a víz az újonnan létrejött Nagy-tavakból vájt utat magának ide a Niagara-lejtőn át az Atlanti-óceán irányába.

Bár nem rendkívül magas, a Niagara-vízesés nagyon széles: több mint 168 000 m³ zúdul le minden percben magas vízállás esetén,[1] és 110 000 m³ átlagosnál. Ez a legnagyobb vízhozamú vízesés Észak-Amerikában.[2]

A Niagara-vízesés egyszerre csábító szépsége és hasonlóan értékes hidroelektromos ereje miatt. Az egyensúly megteremtése a természetes megőrzés, az üdülési, kereskedelmi és ipari felhasználások között kihívást jelent a gondviselők számára a 19. századtól fogva.

Nagyítás

Források

  1. ↑ Falls Facts (Trivia) - Niagara Parks, Niagara Falls, Ontario, Canada. . (Hozzáférés: 2007. március 21.)
  2. ↑ The World's Best Waterfalls. (Hozzáférés: 2006. szeptember 24.)

Irodalom

  • Fekete István: A Niagara-folyó és környékének titkai. Ahol Isten kettévágta a földet, Élet és tudomány, 2014 (69. évf.) 6. sz. 176-178. old.
  • Niagara, omló vízesések, Természet világa : természettudományi közlöny, 1971 (13. (100.) évf.) 3. sz. 115. old.
  • A Niagara vízesés, Vízgazdálkodás, 1965 (5. évf.) 5. sz. 155-156. old.
  • A Niagara-vízesés alatt, Természettudományi közlöny, 1964 (8. (95.) évf.) 12. sz. 572. old.

Kapcsolódó szócikkek

További információk