Negyedik isonzói csata

A mai világban a Negyedik isonzói csata továbbra is a társadalom számára nagyon fontos és érdekes téma. Akár a gazdaságra gyakorolt ​​hatása, akár a mindennapi életre gyakorolt ​​hatása, akár a szociális szférában betöltött fontossága miatt, a Negyedik isonzói csata továbbra is vita- és elmélkedés tárgya minden korú és hátterű ember számára. A történelem során a Negyedik isonzói csata alapvető szerepet játszott abban, ahogyan viszonyulunk a minket körülvevő világhoz, és tanulmányozása és megértése továbbra is alapvető fontosságú a mai társadalom működésének megértéséhez. Ebben a cikkben a Negyedik isonzói csata-hez kapcsolódó különböző szempontokat és a modern élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását vizsgáljuk meg.

A IV. Isonzói-csata
KonfliktusOlasz front
(Első világháború)
Időpont1915. november 10. – december 2.
HelyszínIsonzó folyó
EredményVisszavert olasz támadás
Szemben álló felek
 Olasz Királyság Osztrák–Magyar Monarchia
Parancsnokok
Luigi Cadorna
Savoyai Emánuel Filibert		Conrad von Hötzendorf
Svetozar Borojević
Szemben álló erők
370 zászlóalj, 1374 löveg155 zászlóalj, 626 löveg
Veszteségek
49 000 fő (7500 halott)32 000 fő (4000 halott)
Térkép
Térkép
é. sz. 45° 58′ 09″, k. h. 13° 36′ 40″45.969167°N 13.611111°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 09″, k. h. 13° 36′ 40″45.969167°N 13.611111°E
A Wikimédia Commons tartalmaz A IV. Isonzói-csata témájú médiaállományokat.

A IV. isonzói-csata 1915. november 10-én vette kezdetét és december 2-áig tartott. Csakúgy mint a III. isonzói csatában, a harc most is főleg Görz térségében összpontosult. Mindkét fél egyre több hadosztályt, ágyút küldött a térségbe, ám az olasz csapatoknak hiába volt kétszer annyi lövegük, mint a Monarchia csapatainak, a munícióhiány és az időjárási viszonyok, terepadottságok miatt létszámfölényüket nem tudták kihasználni.

A csata

A csata főleg Görz térségében zajlott, kisebb, de eredményesebb olasz hadmozdulatok történtek az Isonzó folyó felső és alsó folyásánál is. Az olasz 2. hadsereg elfoglalta Oslaviát, a harmadik hadsereg pedig a tengerpart irányába nyomult előre, itt néhány kilométerre vonultak be a Monarchia területére. Boroevic – a Monarchia térségbeli parancsnoka új védelmi vonalakat hozott létre az olasz támadás megállítására, ám nem ezek, hanem legfőképpen az időjárás, a tél beállta állította le az offenzívát.

Eredmények

Az olasz csapatok – bár megállították előrenyomulásukat – fontos stratégiai pozíciókat szereztek meg az Isonzó mentén, így felkészülhettek egy nagy tavaszi offenzívára. A monarchia csapatai kibővültek, több hadosztályt vezényeltek át a keleti frontról és egyre nagyobb számban jelentenek meg németországi hegyi vadász századok is.

Források

  • Galántai József: Az első világháború (p. 268) - Gondolat K. Bp. (II.k:1988.) - ISBN 963-282-004-5

További információk

Kapcsolódó szócikk