Napfényes hétfők
Ebben a cikkben a Napfényes hétfők-et vizsgáljuk meg, egy olyan témát, amely az elmúlt években nagy érdeklődést váltott ki. A társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Napfényes hétfők minden korosztály figyelmét felkeltette szerte a világon. Ahogy tovább haladunk a 21. századba, a Napfényes hétfők a viták és viták fókuszpontjává vált különböző területeken, a politikától a tudományig. Ebben a cikkben igyekszünk mélyrehatóan elemezni a Napfényes hétfők különböző aspektusait, és megérteni annak mai jelentőségét.
| Napfényes hétfők (Los lunes al sol) | |
| 2002-es spanyol–olasz–francia film | |
| Rendező | Fernando León de Aranoa |
| Producer | Elías Querejeta |
| Műfaj |
|
| Forgatókönyvíró |
|
| Főszerepben | |
| Zene | Lucio Godoy |
| Operatőr | Alfredo F. Mayo |
| Vágó | Nacho Ruiz Capillas |
| Hangmérnök | Pierre Lorrain |
| Jelmeztervező | Maiki Marín |
| Gyártás | |
| Gyártó |
|
| Ország |  Spanyolország Franciaország |
| Nyelv | spanyol |
| Játékidő | 113 perc |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó |
|
| Bemutató |
|
| Kronológia | |
| Előző | Más világ |
| Következő | Többet ne! |
| További információk | |
A Napfényes hétfők (eredeti cím: Los lunes al sol) 2002-ben bemutatott spanyol–francia–olasz filmdráma, melyet Fernando León de Aranoa írt és rendezett. A főbb szerepekben Javier Bardem, Luis Tosar és José Ángel Egido látható.
Világpremierje 2002 szeptemberében volt a San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztiválon, kritikai siker mellett. A 17. Goya-díjátadón nyolc kategóriában jelölték díjakra, ebből ötöt elnyert.[2] Spanyol filmként a legjobb idegen nyelvű film kategóriában nevezték a 75. Oscar-gálára, de végül nem válogatták be a döntőbe került művek közé.[3]
Cselekmény
Miután egy észak-spanyolországi hajógyár végleg bezárja kapuit, néhány egykori munkás – Santa, José, Lino, Amador, Serguei és Reina – továbbra is rendszeresen találkoznak. Főként volt munkatársuk, Rico kocsmájában ütik el az időt. Santa, a baráti társaság nagyhangú, látszólag magabiztos vezéregyéniségének nagy álma Ausztráliába költözni. A gyárbezárás miatt szervezett tiltakozások során azonban megrongált egy utcai lámpát és most a bíróság követeli tőle annak kifizetését. A férfi az elvei miatt erre sokáig nem hajlandó.
A szintén munkanélküli José felesége, Ana miatt elkeseredett. A fájós lábú asszony éjszakás műszakban dolgozik egy halfeldolgozó üzemben. José nem csupán a nő munkájára féltékeny, de attól is tart, hogy a felesége előbb-utóbb egy másik férfi oldalán talál vigaszt. Lino idősödő családapa folyamatosan olyan munkákra jelentkezik, amelyekhez nincs meg a megfelelő képesítése, a többi jelentkező pedig a fiával egyidős. A társaság legidősebb tagja, Amador az alkoholizmusba menekül, és továbbra is felesége hazatértét várja – jóllehet egyre nyilvánvalóbb, hogy az asszony már sosem tér vissza hozzá. Reina egy futballpálya biztonsági őreként helyezkedett el és rendszeresen segít társainak belógni a meccsekre. A barátokat gyakran meglátogatja Nata, a főbérlőjük tizenéves lánya is, aki egy alkalommal bébiszitteri munkáját szervezi ki Santának, jutalékért cserébe.
Egyik este Amador a szokásosnál is többet iszik és Santa kíséri haza. Útközben mély, filozofikus beszélgetésbe bonyolódnak. Bár Amador sosem engedi be barátait otthonába, Santa most bebocsátást nyer. A férfi így szembesül a lakás romos állapotával, valamint azzal, hogy Amadornál elzárták a vizet. Sant végül kifizeti a bírságot, de ügyvédével hazafelé tartva megáll a nemrég megjavított utcai lámpánál és elégtételként ismét összetöri azt. Este Santa ellátogat Amadorhoz, de az nem nyit ajtót. A férfi felfedezi az ajtó feletti tető horpadását és elborzadva talál rá barátja holttestére: a részeg Amador ugyanis korábban kiugrott az ablakon és szörnyethalt. Társai egy lopott koszorúval búcsúztatják el. Ana eközben elhagyni készül Josét. Ám amikor férje a temetésről hazatérve megtörten mesél Amador haláláról, megsajnálja a mit sem sejtő Josét és úgy dönt, mégis vele marad. Lino újabb állásinterjúra megy, de a tükörben meglátja saját tükörképét és végre rájön, csak az idejét vesztegeti.
Az éjszaka folyamán a barátok ismét összegyűlnek a bárban, magukkal hozva az Amador hamvait tartalmazó urnát. A hamvakat szét akarják szórni, ezért úgy döntenek, ellopják a kompot, amellyel mindig együtt szoktak utazni. Már a nyílt vízen járnak, amikor ráébrednek, hogy az urnát otthon felejtették. A felismerésen csak nevetni tudnak. Az éjszakát és a reggelt a tengeren töltik, mit sem törődve a hajnalban egyre türelmetlenebbül várakozó kikötői embertömeggel.
Szereplők
| Színész | Szerep | Magyar hang[4] |
|---|---|---|
| Santa | Javier Bardem | Jakab Csaba |
| José Suárez | Luis Tosar | Selmeczi Roland |
| Paulino "Lino" Rivas | José Ángel Egido | Berzsenyi Zoltán |
| Ana | Nieve de Medina | Kisfalvi Krisztina |
| Serguei | Serge Riaboukine | Rosta Sándor |
| Reina | Enrique Villén | Barbinek Péter |
| Amador | Celso Bugallo | Melis Gábor |
| Rico | Joaquín Climent | Konrád Antal |
| Nata | Aida Folch | Bogdányi Titanilla |
| Lázaro | Fernando Tejero | |
| Ángela | Laura Domínguez |
Fogadtatás
Kritikai visszhang
_(cropped).jpg)
A film pozitív kritikákat kapott. A Rotten Tomatoes 70 kritikus véleményét összegezve 80%-ra értékelte. A weboldal szöveges összefoglalója szerint „Javier Bardem kiemelkedő alakítást nyújt ebben a gondolatébresztő (bár időnként vontatott) filmben, amely egy csoport volt hajógyári munkás munkanélküliség okozta nehézségeit mutatja be.”[5]
Jonathan Holland (Variety) szerint „erőteljes példabeszéd munkanélküli férfiakról... durva, mégis érzékeny film, melyet tökéletesen megformált alakítások, egy kidolgozott forgatókönyv és természetes párbeszédek hajtanak előre.”[6]
Manuel Vázquez Montalbán filmkritikus úgy vélte, „remek film a 20. század vereségeiről és a 21. századra vonatkozó világi remények felépítésének nehézségéről.”[7]
A Tiszatáj művészeti folyóirat az Escobar című 2017-es Bardem-filmhez írt kritikájában „a humanizmust és a kacajt zseniális arányban ötvöző” filmként utal vissza a Napfényes hétfőkre.[8]
Díjak és jelölések
A Spanyol Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia ezzel a filmmel pályázott a 75. Oscar-gála legjobb idegen nyelvű film díjára, de nem került be a döntős művek közé. Érdekesség, hogy a Beszélj hozzá helyett esett rá az Akadémia választása, amely végül elnyerte a legjobb rendezőnek és a eredeti forgatókönyvnek járó Oscart.
| Év | Díj | Kategória | Jelölt | Eredmény | Ref. |
|---|---|---|---|---|---|
| 2002 | 50. San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztivál | Arany Kagyló | Elnyerte | [9] | |
| Európai Filmdíj | legjobb európai színész | Javier Bardem | Jelölve | [3][10] | |
| 2003 | 17. Goya-díj | legjobb film | Elnyerte | [2] | |
| legjobb rendező | Fernando León de Aranoa | Elnyerte | |||
| legjobb eredeti forgatókönyv | Fernando León de Aranoa, Ignacio del Moral | Jelölve | |||
| legjobb férfi főszereplő | Javier Bardem | Elnyerte | |||
| legjobb férfi mellékszereplő | Luis Tosar | Elnyerte | |||
| legjobb új színész | José Ángel Egido | Elnyerte | |||
| legjobb új színésznő | Nieve de Medina | Jelölve | |||
| legjobb vágás | Nacho Ruiz Capillas | Jelölve | |||
| 2004 | 49. David di Donatello-díj | legjobb európai film | Jelölve | [11] | |
Jegyzetek
- ↑ http://www.kinokalender.com/film4443_montags-in-der-sonne.html. (Hozzáférés: 2018. február 1.)
- ↑ a b Los lunes al sol (spanyol nyelven). Premios Goya. (Hozzáférés: 2025. április 13.)
- ↑ a b Green, Jennifer: Mondays In The Sun basks in Goya Awards (angol nyelven). Screen Daily, 2003. február 3. (Hozzáférés: 2025. április 13.)
- ↑ Napfényes hétfők az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
- ↑ Mondays in the Sun (angol nyelven). Rotten Tomatoes. (Hozzáférés: 2025. április 14.)
- ↑ Holland, Jonathan: Mondays in the Sun (angol nyelven). Variety, 2002. október 2. (Hozzáférés: 2025. április 14.)
- ↑ Montalban, Manuel Vazquez: Lunes al sol (spanyol nyelven). El País, 2002. november 18. (Hozzáférés: 2025. április 14.)
- ↑ Szabó, Ádám: A drogbáró és a szeretője (magyar nyelven). Tiszatáj, 2018. július 23. (Hozzáférés: 2025. április 14.)
- ↑ Concha de Oro para España (spanyol nyelven). El Universo , 2002. szeptember 29.
- ↑ Frater, Patrick: Talk To Her triumphs at European Film Awards (angol nyelven). Screen Daily, 2002. december 8. (Hozzáférés: 2025. április 13.)
- ↑ Rodier, Melanie: Best Of Youth dominates David Di Donatellos (angol nyelven). ScreenDaily , 2004. április 15.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mondays in the Sun című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- Napfényes hétfők a PORT.hu-n (magyarul)
- Napfényes hétfők az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Napfényes hétfők a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Napfényes hétfők a Box Office Mojón (angolul)
