Nahr al-Kabir
Napjainkban a Nahr al-Kabir olyan téma, amely különböző területeken vált jelentőségre. A politikától a tudományig a Nahr al-Kabir a kutatók, aktivisták és általában a polgárok érdeklődési területévé vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Nahr al-Kabir soha nem látott dimenziót kapott, és nemcsak a környezetünkkel való interakciót befolyásolja, hanem a világról alkotott képünket is. Ebben a cikkben a Nahr al-Kabir-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig.
| Nahr al-Kabir | |
* Nahr al-Kabir al-Janoubi
| |
 | |
| Szíria domborzata és nagyvárosai (ukrán feliratokkal) | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Szíria, Libanon |
| kormányzóság | Hamá |
| kormányzóság | Homsz |
| kormányzóság | Tartúsz |
| Települések | Hamá, Homsz |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 77,8 km |
| Vízhozam | 12 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 954 km² |
 é. sz. 34° 34′ 29″, k. h. 36° 23′ 37″34.574700°N 36.393600°E | |
| Torkolat | Földközi-tenger |
| é. sz. 34° 38′ 01″, k. h. 35° 58′ 33″34.633600°N 35.975800°E | |
 | |
A Nahr al-Kabir (ókori, görögös nevén: Eleutherosz) az Orontésztől nyugatra és Tartúsztól délre a Földközi-tengert keletről keretező hegyláncokon áttörő kisebb folyó.
Történelmi szerepe
Az i.e. 2. évezredben az Eleutherosz völgyében vezetett a legfontosabb kereskedelmi útvonal a Földközi-tenger keleti partja és Mezopotámia között, ami kiemelt stratégiai fontosságot adott neki. Ennek eredményeként hosszú időn át Egyiptom és a Hettita Birodalom ütközőterülete volt, és az itt, illetve ettől délre kialakult Amurrú királyság hol az egyik, hol a másik fél vazallusa volt (de általában a hettitáké).
Az i.e. 1. évezredben ez a folyó volt a föníciaiak által sűrűn lakott terület északi határa (bár kisebb kolóniáik a folyón túl is voltak).[1]
Földrajzi helyzete
Forrásai Latakiától délkeletre, az Alavita-hegységben erednek. Libanon északi határfolyója. Vízgyűjtő területének 74 %-a van Szíriában és 26 %-a Libanonban; ezen a területen nagyjából 535 000 ember él.
Hasznosítása
Vizének jelentős részét elöntözik; ennek érdekében a folyón három nagy duzzasztógátat építettek. Ezek együttes nominális kapacitása 377 millió köbméter; az öntözött terület körülbelül 23 000 ha. A víz megosztásáról a két ország 2002-ben kötött egyezményt.
A víz erősen szennyezett egyrészt a beömlő, tisztítatlan kommunális szennyvizek miatt, másrészt az ártéren ellenőrizetlenül lerakott szilárd hulladékok miatt. A víz minőségének óvásáról, illetve javításáról a víz megosztásáról kötött egyezmény nem rendelkezik.
Jegyzetek
- ↑ Rómaikor.hu: Karthágó alapítása I. rész. . (Hozzáférés: 2016. november 15.)
