Nagy Zöld Fal

Ebben a cikkben a Nagy Zöld Fal témájával foglalkozunk különböző nézőpontokból, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a ma oly aktuális témáról. Ennek mentén elemezzük a társadalomra gyakorolt ​​hatását, a különböző területekre gyakorolt ​​hatásait és a lehetséges megoldásokat vagy alternatívákat. A Nagy Zöld Fal olyan téma, amely az utóbbi időben nagy érdeklődést és vitát váltott ki, ezért a teljes megértéshez elengedhetetlen, hogy feltárjuk a különböző oldalait. Reméljük, hogy ez a cikk értékes információk forrásaként szolgál, valamint teret ad a Nagy Zöld Fal-ről szóló elmélkedésnek és kritikai elemzésnek.

A Száhil öv, a Nagy Zöld Fal nyomvonala és a résztvevő államok
A Száhil öv, a Nagy Zöld Fal nyomvonala és a résztvevő államok

A Nagy Zöld Fal afrikai nemzetközi fejlesztési kezdeményezés, amelynek célja 2030-ig 100 millió hektár leromlott állapotú termőföld minőségének feljavítása, 250 millió tonna szén-dioxid megkötése és 10 millió vidéki állás létrehozása a Száhil övben.[1] A cél elérése érdekében a kontinenst kelet-nyugati irányban átszelő, 8000 kilométer hosszú, összefüggő „élő struktúrát” terveznek létrehozni.[2] Az eredeti elképzelésben ez összefüggő erdősáv lett volna, amely visszatartaná a sivatagot. A kezdeményezés ma ezzel szemben inkább fenntartható földművelést és a helyi viszonyoknak megfelelő megoldásokat támogat.[3][4]

Története

A Nagy Zöld Fal ötlete Thomas Sankarától ered, és az 1970-es évekre vezethető vissza, amikor a Szahara déli peremén az éghajlatváltozás, népességnövekedés és helytelen földhasználat következtében korábban termékeny földterületek száradtak ki és váltak terméketlenné. Ez sok területen a népesség elszegényedéséhez, víz- és élelmiszerhiányhoz vezetett, konfliktusokat szított, és a tömeges munkanélküliséggel karöltve tömeges népvándorlást idézett elő.[5]

Az 1980-as években egyre népszerűbbé vált a „zöld fal”, a kontinenst átölelő projekt ötlete, amely 2007-ben az Afrikai Unió vezetése alatt a mozgalom megalakulását eredményezte. Az eredeti 11 résztvevő állam mára húsztagú csoporttá bővült.[5]

A fal megvalósításában az első nagy lépést egy összehangolt stratégia kidolgozása jelentette, amelyre építve 2011 szeptemberében az Afrikai Unió 1.75 millió eurót mozgósított. A stratégia a következő célokat fogalmazta meg:[6]

  • az Afrika száraz területein élők életkörülményeinek a javítása és az éghajlatváltozásnak, az éghajlat ingadozásának és a szárazságnak való kitettségük csökkentése,
  • az ökoszisztémák állapotának, egészségének és ellenállóképességének javítása Afrika száraz zónáiban
  • nemzeti és nemzetközi felek közötti partneri kapcsolatok kiépítése, hogy ezzel segítsék elő a projekthez szükséges eszközök mozgósítását.

Források

  1. ↑ Great Green Wall - 2030 Ambition. UN Convention to Combat Desertification. (Hozzáférés: 2021. május 18.)
  2. ↑ Great Green Wall - About. UN Convention to Combat Desertification. (Hozzáférés: 2021. május 19.)
  3. ↑ Great Green Wall - Action Against Desertification. Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet. (Hozzáférés: 2021. május 19.)
  4. ↑ HTPSE Ltd: Scope and Pre-feasibility Study on the Great Green Wall for the Saharan and Sahel Initiative (GGWSSI), 2009. január 14. (Hozzáférés: 2021. május 24.)
  5. ↑ a b Great Green Wall - History. UN Convention to Combat Desertification. (Hozzáférés: 2021. május 18.)
  6. ↑ The African Wall. Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet. (Hozzáférés: 2021. május 19.)

További információk