Nádasdy-kastély | |
![]() | |
Ország | ![]() |
Település | Nádasdladány |
Épült | 1873–1876 |
Építtető | Nádasdy Ferenc |
Építész | Linzbauer István, Hauszmann Alajos |
Stílus | Tudor, romantikus |
Család | Nádasdy család |
Tulajdoni helyzet | magyar állami tulajdon |
Fenntartó | Műemlékek Nemzeti Gondnoksága |
Elhelyezkedése | |
![]() ![]() | |
![]() | |
Nádasdy-kastély weboldala | |
![]() |
A nádasdladányi Nádasdy-kastély a 19. század második felében, Tudor-stílusban emelt épület, mely elkészültétől fogva egészen a második világháborúig a Nádasdy család egyik székhelyeként szolgált.
A Nádasdy család őseinek már a 14. században voltak birtokai a környéken. A Schmidegg grófok 1736-ban szerezték meg a ladányi birtokot. Nádasdy Lipót 1851-ben Schmidegg Károlytól vette meg Sárladányt, amelynek nevét később a család kérésére Nádasdladányra változtatták. Nádasdy Lipót ezután itt alakította ki birtokai új központját. A birtokon ekkor egy barokk stílusú kis kúria állt. Az épület és a hozzá tartozó park a Sárrét mocsaras, lápos vidékének szélén lévő sík területen helyezkedik el. Nádasdy Lipót halála után a vagyont fia, Ferenc örökölte a kastéllyal együtt. A korábbi barokk kúriát 1873-ban Hübner Nándor székesfehérvári építész és Linzbauer István budapesti császári és királyi építész tervei alapján átalakították, kibővítették. A családi legendárium szerint a Nádasdyak Angliából származnak, talán ezzel is magyarázható, hogy az új épület romantikus-Tudor-stílusú lett. Hozzátoldottak egy tornyot és egy kétszintes, a megújult épület főszárnyaként funkcionáló épületrészt is. A kastély mai formáját kisebb átépítések (pl. a télikert elbontása) után nyerte el. Főbejárati homlokzatán a Nádasdy család festett címere található.
Az épület berendezése építésekor modernnek számított: bevezették a vizet, a gázvilágítást és a telefont, kiépítették csatornahálózatát. A fűtést a hagyományos kályhák és kandallók mellett az alagsorban tőzegkazánnal működő, légbefúvásos rendszer biztosította. Külön érdekessége az épületnek, hogy a konyha nem a kastélyban, hanem a kertben emelt külön épületben kapott helyet; az ételt föld alatti síneken juttatták el a főépületbe. Az épület külön templommal rendelkezett, melyet 1885-ben szenteltek fel.
A kastély egyik legszebb terme az ősök csarnoka, ahol a család leghíresebb tagjainak egész alakos képmásait állították ki. Az előkelően berendezett kastély termei közül a Hauszmann Alajos tervei alapján készült könyvtár rendkívüli belsőépítészeti megoldásaival tűnik ki. Kazettás fa mennyezet, csavart oszlopok, a galérián kovácsoltvas mellvéd egészíti ki az elegáns polcrendszert. A korszak legismertebb mesteremberei készítették a díszes kovácsoltvas csillárokat, a könyvtár galériájának korlátját, a falburkolatokat, a könyvtárterem berendezését, továbbá az ősök csarnoka festett üvegablakait. Az asztalosmunkát Thék Endre, a későbbi bútorgyáros készítette Pecz Samu tervei szerint. A kastély egykori kép- és könyvgyűjteménye jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum, a könyvek egy része pedig az Országos Széchényi Könyvtár és a keszthelyi Kastélymúzeum tulajdonában van.
A második világháború és a Nádasdy család elmenekülése után az épületet kifosztották. A kastély 1982-ben került a Honvédelmi Minisztérium birtokába. 1982–1994 között az épület üresen állt; az alapvető karbantartási munkák elmaradása miatt állaga jelentősen romlott. Többször beázott, illetve telenként nem fűtötték fel, ennek eredményeként az ősök csarnokának faburkolatát és a könyvtárat penészgomba támadta meg. Az épületet 1993-ban kiemelt műemlékké nyilvánították, majd a magyar állam tulajdonába, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának vagyonkezelésébe került. Rehabilitációja a homlokzat felújításával kezdődött meg 2009 szeptemberében. A kastély és a hozzá tartozó park ma múzeumként funkcionál. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretén belül az épületet felújították: az Ősök csarnokába visszakerültek a festmények, a földszintet rekonstruálták, valamint kávézót, múzeumshopot és múzeumpedagógiai részleget alakítottak ki. A megújult épületet 2021. augusztus 3-án adták át.
Az eredetileg 60 hektáron elterülő park története a Schmidegg grófok idejére nyúlik vissza. Nádasdy Ferenc a kastélyépülettel együtt a környező parkot is fejlesztette Kálmán János, a család kertészének közreműködésével. A kor divatja szerint tájképi kertet alakítottak ki, mesterségesen létrehozott, másfél holdnyi tóval, ennek a közepén fahídon át megközelíthető kis szigettel, mesterséges vízeséssel. A tóásás során kiásott földből dombokat emeltek, a legmagasabbra bástyaszerű víztornyot építettek. Az öntözést a parkot behálózó vízvezetékrendszerrel oldották meg; a vizet a közeli Nádor csatornából szivattyúzták fel. A liget déli részében kapott helyet a lóistálló és a kocsiszín is, valamint itt állt a család házi festőjének, Valentyin Jánosnak a háza és műterme.
A második világháború után a parkot elhanyagolták. Eredeti növényzetének egy része kipusztult, a tó kiszáradt, míg a kertben lévő nyári szalon, üvegház és játszóház megsemmisült. A sok viszontagságot átvészelt megmaradt növényzet között több száz éves famatuzsálemek is találhatók. A Nemzeti Kastélyprogramban az épület mellett a kertet is revitalizálták, a tavat helyreállították.
Fafajai között megtalálható a bükk (Fagus sylvatica), éger (Alnus), juhar (Acer), magas kőris (Fraxinus excelsior), platán (Platanus), tövises lepényfa (Gleditsia tracanthos), ostorfa (Celtis), kocsányos tölgy (Quercus robur), fűzfafajok (Salix), a nyárfafajok (Populus) közül fekete nyár (Populus nigra) és fehér nyár, fekete dió (Juglans nigra), császárfa (Paulovnia tomentosa), valamint az örökzöldek között a virginiai boróka (Juniperus virginiana), andalúziai jegenyefenyő (Abies pinsapo), európai vörösfenyő (Larix decidua), tiszafa (Taxus baccata) és tuja (Thuja).
Fejér vármegye kastélyai és kúriái | |
---|---|
Kastélyok (nem teljes lista) | Holczer–Jászay–Janiga–Spingler-kastély (Aba-Belsőbáránd) • Zichy-kastély (Aba–Bodakajtor-Felsőszentiván) • Habsburg-kastély (Alcsútdoboz-Alcsút) • Szluha-kastély (Alsószentiván) • Batthyány-kastély (Bicske) • Miske-kastély (Bodajk) • Marsovszky-kastély (Bodajk) • Lamberg-kastély (Csákberény) • Esterházy-kastély (Csákvár) • Végh-kastély (Csókakő) • Szőgyény-Marich–Simssich-kastély (Csór) • Festetics-nagykastély (Dég) • Festetics-kiskastély (Dég) • Dóra-kastély (Dunaújváros-Pálhalma) • ciszterci kastély (Előszállás) • ciszterci kastély (Előszállás-Róbertvölgy) • Batthyány–Draskovich–Csekonics-kastély (Enying) • Károlyi-kastély (Fehérvárcsurgó) • Ürményi–Hartig–Nádasdy-kastély (Gárdony-Agárdpuszta) • Batthyány–Zichy–Sennyei-kastély (Hantos) • Strasszer-kastély (Igar-Vámpuszta) • Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély (Iszkaszentgyörgy) • Farádi Vörös–Végh-kastély (Kajászó) • Zichy–Széchényi-kastély (Káloz-Belmajor) • Halász-kastély (Kápolnásnyék) • Cziráky-kastély (Lovasberény) • Brunszvik-kastély (Martonvásár) • Lonkay-kastély (Mátyásdomb) • Huszár–Bárándy–Szécsy–Blaskovich–Szabó–Droppa-kastély (Mezőszilas) • Kenessey–Lorsy–Salamon–Strommel-kastély (Mezőszilas) • Lamberg–Szécsen-kastély (Mór) • Luzsénszky–Festetics–Trauttenberg-kastély (Mór) • Luzsénszky–Trauttenberg-kastély (Mór) • Nádasdy-kastély (Nádasdladány) • Lyka-kastély (Pázmánd) • Győry-kastély (Perkáta) • Fould-Springer–Wooster-kastély (Pusztaszabolcs) • Halász-kastély (Pusztaszabolcs-Felsőcikola) • Halász–Freund-kastély (Ráckeresztúr) • Lyka–Brauch-kastély (Ráckeresztúr-Szentmiklóspuszta) • Zichy-kastély (Sárbogárd-Nagyhörcsökpuszta) • püspöki kastély (Sárkeresztúr) • Esterházy-kastély (Sárosd) • Zichy–Szterényi-kastély (Sárszentmihály) • Zichy–Hadik-kastély (Seregélyes) • Zichy-kastély (Soponya-Nagyláng) • Popovics-kastély (Szabadbattyán-Lajostelep) • Nedeczky–Griebsch-kastély (Szabadegyháza-Középszolgaegyháza) • Bory-vár (Székesfehérvár–Öreghegy-Máriavölgy) • Kégl-kastély (Székesfehérvár-Csalapuszta) • Simay–Holczer-kastély (Székesfehérvár-Kisfalud) • Sajnovics–Batthyány–Dreher-kastély (Tordas) • Zichy-kastély (Vajta) • Zichy–Wenckheim-kastély (Vajta) • Ürményi-kastély (Vál) • Beck-kastély (Velence) • Hauszmann–Gschwindt-kastély (Velence) • Meszleny-kastély (Velence) • Meszleny–Wenckheim-kastély (Velence) • Zichy-nagykastély (Zichyújfalu-Újfalupuszta) |
Kúriák, vadászkastélyok (nem teljes lista) | Bissingen–Zichy-kúria (Aba) • Zichy–Bolváry-kúria (Aba) • Zichy-kúria (Adony) • Korsós-kúria (Baracska) • Kozma-kúria (Baracska) • Ódor-kúria (Baracska) • Raymand-kúria (Baracska) • Magasházy-kúria (Baracska-Gellértpuszta) • Csók–Szluha–Kiss-kúria (Cece) • Festetics-kúria (Dég) • Montbach–Frankl-kúria (Dunaújváros) • Sigray-kúria (Dunaújváros-Sándorpuszta) • Frankl-kúria (Dunaújváros-Szedrespuszta) • Schrikker-kúria (Enying-Balatonbozsok) • Eötvös-kúria (Ercsi) • Wimpffen-kúria (Ercsi) • Wimpffen–Zerkovitz-kúria (Ercsi-Sinatelep) • pérposti kúria (Gárdony-Dinnyés) • Fiáth–Nagy-kúria (Hantos) • Kenessey-kúria (Kápolnásnyék) • Vörösmarty-kúria (Kápolnásnyék) • Trauttenberg–Ivánka-kúria (Pátka) • Palkovits-kúria (Perkáta-Kisperkáta) • Haggenmacher-vadászkastély (Pusztavám) • Jankovich-kúria (Rácalmás) • Zichy-kúria (Sárbogárd-Kislók) • Zichy-kúria (Sárbogárd-Sárszentmiklós) • Zichy–Szterényi-kúria (Sárszentmihály) • Zichy–Grünfeld–Gerlóczi-kúria (Soponya-Tarnóca) • Zichy-kúria (Tác-Világospuszta) • Manndorff–Wickenburg-kúria (Velence) |
Elpusztult/lebontott kastélyok és kúriák (nem teljes lista) | Gräber-kúria (Aba) • Fiáth-kúria (Hantos-Középhantos) • Farkas-kastély (Mezőfalva-Farkasismánd) • Dániel-kúria (Kápolnásnyék-Pettend) • Földváry–Luczenbacher-kastély (Kápolnásnyék-Pettend) • Haltenberger-kúria (Kápolnásnyék-Pettend) • Sárközy-kúria (Kápolnásnyék-Pettend) • Széchenyi-kastély (Sárszentmihály-Sárpentele) • Zichy-kúria (Szabadegyháza-Hippolitpuszta) • Meszleny–Mandorff–Pick-kastély (Velence-Tükröspuszta) • Zichy-kiskastély (Zichyújfalu-Újfalupuszta) |