Náci karlendítés

A Náci karlendítés témája emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A Náci karlendítés már régóta vita, vita és mélyreható elemzés tárgya. A társadalomra, a kultúrára és a gazdaságra gyakorolt ​​hatása tagadhatatlan, és jelentősége ma is nyilvánvaló. Ebben a cikkben a Náci karlendítés számos aspektusát vizsgáljuk meg, eredetétől és fejlődésétől a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatásáig. Reméljük, hogy egy alapos vizsgálattal rávilágítunk erre a jelenségre, és világos és tömör képet adunk annak fontosságáról a modern világ számára.

Adolf Hitler üdvözlése náci karlendítéssel Berlinben, 1941-ben.

A náci karlendítés (németül Hitlergruß „Hitler-köszöntés” vagy Deutscher Gruß „német köszöntés”) üdvözlési és tisztelgési kézmozdulat volt a nemzetiszocialista Németországban. Mint a Harmadik Birodalom számos más reprezentációs eleme, ez is a Római Birodalom hagyományaiból származik. Ugyanilyen mozdulattal tisztelték meg a győztes hadvezéreket a triumphus alkalmával.

Rendszerint a Heil Hitler! (’Üdv, Hitler!’), a Heil, mein Führer! (’Üdv, vezérem!’) vagy a Sieg Heil! (’Győzelem, üdv!’) köszöntési formula kíséretében használták. A személyi kultusz egyik jellemző elemeként az 1930-as években rendszeresítették a náci pártban a vezető iránti engedelmesség kifejezésére, valamint a német nép, illetve később a háborús erőfeszítések dicsőítésére. A köszöntés kötelező volt a polgári lakosság számára,[1] a katonák viszont az 1944. július 20-i merényletig használhatták a hagyományos katonai üdvözlési formákat is.

Jelenleg Németországban, Ausztriában és Csehországban a törvény kifejezetten tiltja a náci karlendítést,[2] míg Svédországban – kontextustól függően – gyűlöletbeszédnek minősülhet. Magyarországon 2008. február 18-án fogadta el az Országgyűlés azt a törvényt, amely a Büntetőtörvénykönyvbe emelte az önkényuralmi rendszerre vagy eszmére emlékeztető vagy utaló testmozdulatot, amely alkalmas a magyar nemzet, vagy lakosság egyes csoportjai, így különösen nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport tagjai becsületének csorbítására, avagy emberi méltóságának megsértésére (Btk. 181/A. § (2)). Az Alkotmánybíróság 95/2008. (VII. 3.) határozatában előzetes normakontroll során ezt a rendelkezést alkotmányellenesnek nyilvánította.[3][4]

Jegyzetek

  1. ↑ Kershaw, Ian. The "Hitler myth": image and reality in the Third Reich, 2, reissue, Oxford University Press (2001). ISBN 0192802062, 9780192802064 
  2. ↑ Czech Republic: A German put in jail for Nazi salute Global Voices, August 15 2008
  3. ↑ Tóth J. Zoltán: Önkényuralmi jelképek v. szólásszabadság – Az Alkotmánybíróság 4/2013. (II. 21.) AB határozata az önkényuralmi jelképek használatáról. In: Ügyészek Lapja, 2013/3-4. szám, ISSN 1217-7059; 52. o.
  4. ↑ Az Alkotmánybíróság 95/2008. (VII. 3.) határozata. Médiajogfigyelő. . (Hozzáférés: 2014. december 11.)