Mărășești

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Mărășești-hez kapcsolódó összes aspektust, foglalkozunk annak fontosságával a különböző kontextusokban, és elemezzük mindennapi életünkre gyakorolt ​​lehetséges következményeit. A történelem során a Mărășești döntő szerepet játszott különböző tudományágak fejlődésében, és relevanciájáról ma is vita folyik. Az eredetétől a modern korban bekövetkezett fejlődéséig megvizsgáljuk a társadalomra, a kultúrára, a tudományra, a technológiára és mindennapi életünk sok más vonatkozására gyakorolt ​​hatását. Interdiszciplináris megközelítéssel arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Mărășești-et alkotó különböző szempontokat, elmélyülve annak következményeiben, és olyan átfogó jövőképet kínálunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a Mărășești-et alkotó különböző szempontokat.

Mărășești
A mauzóleum
A mauzóleum
Mărășești címere
Mărășești címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régió Moldva
Fejlesztési régióDélkelet-romániai fejlesztési régió
MegyeVrancea
Rangváros
KözségközpontMărășești
Beosztott falvak
  • Călimănești
  • Haret
  • Modruzeni
  • Pădureni
  • Siretu
  • Tișița
PolgármesterEmilian Brașov
Irányítószám625200
SIRUTA-kód174922
Népesség
Népesség9705 fő (2021. dec. 1.)[2] +/-
Magyar lakosság3
Község népessége11 314 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség145 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság63 m
Terület92 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 52′ 48″, k. h. 27° 13′ 48″45.880000°N 27.230000°EKoordináták: é. sz. 45° 52′ 48″, k. h. 27° 13′ 48″45.880000°N 27.230000°E
Mărășești weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Mărășești témájú médiaállományokat.

Mărășești város Vrancea megyében, Moldvában, Romániában.

Fekvése

A megye északkeleti részén helyezkedik el, 20 km-re északra Foksány városától, a DN2-es főút mentén.

Történelem

Első írásos említése 1641-ből való.

1872-ben megnyitja kapuit az első iskola a településen.

1917 július 24.-e és augusztus 21.-e között zajlott csata a román és a német hadsereg között. Eremia Grigorescu vezetésével a románok itt állították meg a német-osztrák-magyar előrenyomulást.

1920-ban városi rangot kap.

1938-ban felavatják a „Nemzet Mauzóleumát”, a város mellett zajlott csata áldozatainak sírhelyét és emlékművét

Népesség

A város népességének alakulása:

  • 1930 – 4532 lakos
  • 1948 – 4940 lakos
  • 1956 – 5604 lakos
  • 1966 – 7695 lakos
  • 1977 – 10521 lakos
  • 1992 – 12 370 lakos
  • 2002 – 11 777 lakos

A lakosság etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján:

  • Románok: 11 505 (97,69%)
  • Romák: 223 (1,89%)
  • Ukránok: 5 (0,04%)
  • Magyarok: 3 (0,02%)
  • Törökök: 3 (0,02%)
  • Olaszok: 1 (0,0%)
  • Más etnikumúak: 37 (0,31%)

A lakosság 96,35%-a ortodox vallású (11 348 lakos), 1,80%-a evangéliumi keresztény (212 lakos), 1,22%-a pedig pünkösdista (144 lakos).

Látnivalók

  • A román katonai áldozatok mauzóleuma – 6000 román katona maradványait temették itt el
  • Joffre emlékmű
  • A román katonai veteránok múzeuma, az egyetlen ilyen Romániában
  • Alexandru I. Cuza emlékműve, az első ilyen szobor az országban

Gazdaság

Jelentősebb gazdasági ágazatok a városban: mezőgazdaság, bányászat, kereskedelem, faipar, textilipar.

Hivatkozások

  1. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  2. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)

További információk