Munkásmozgalmi Panteon

Mai cikkünkben a Munkásmozgalmi Panteon-et fogjuk alaposan megvizsgálni, egy olyan témát, amely már régóta érdeklődés és vita tárgya. A Munkásmozgalmi Panteon egy olyan téma, amely a történelmi eredetétől a kortárs társadalomban betöltött relevanciájáig számos szempontot felölel. Az évek során a Munkásmozgalmi Panteon érdeklődést váltott ki a szakemberek, az akadémikusok és a lelkesek körében, ami számos vitához és kutatáshoz vezetett a témával kapcsolatban. Ebben a cikkben a Munkásmozgalmi Panteon különböző aspektusait elemezzük, megvizsgáljuk annak hatását, következményeit és időbeli alakulását. Ezen túlmenően a Munkásmozgalmi Panteon körül létező különböző nézőpontokat és véleményeket is megvizsgáljuk, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról. Készüljön fel, hogy belépjen a Munkásmozgalmi Panteon lenyűgöző világába!

Munkásmozgalmi Panteon
A Munkásmozgalmi Panteon 2007-ben
A Munkásmozgalmi Panteon 2007-ben
TelepülésBudapest VIII. kerülete (legprecízebb érték)
Cím1086 Budapest, Fiumei út 16-18.
Építési adatok
Építés éve1958–1975
Építési stílusszocialista realizmus
Építész(ek)Körner József
Hasznosítása
Felhasználási területtemető
Elhelyezkedése
Munkásmozgalmi Panteon (Budapest)
Munkásmozgalmi Panteon
Munkásmozgalmi Panteon
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 39″, k. h. 19° 05′ 17″47.494180°N 19.088150°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 39″, k. h. 19° 05′ 17″47.494180°N 19.088150°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Munkásmozgalmi Panteon témájú médiaállományokat.
Munkásmozgalmi Pantheon

A Munkásmozgalmi Panteon egy szocialista realista stílusban épült komplexum, amely Budapesten, a Fiumei úti sírkertben található. Az építmény a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakjainak, kommunista politikusainak temetkezési helye. Kapcsolatban állt más, föld alatt épített létesítményekkel.[1]

Áttekintés

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Fővárosi Tanács 1958-ban hoztak döntést a felépítéséről. Helyszínéül a Fiumei úti sírkertet választották (akkor Mező Imre úti sírkert), mégpedig azért, mert már korábban is ide temették a nemzet nagyjait, és ennek megfelelően a Fővárosi Tanács már 1956-ban olyan zárt temetővé nyilvánította a sírkertet, ahová csak a nemzet nagyjait lehetett temetni. A leendő Nemzeti Panteon létrehozásának koncepciójába tökéletesen beleillett a Munkásmozgalmi Panteon.

Kezdetben a temető[2] annyira zsúfolt volt, hogy a Panteont nem egyben építették fel, azokat csak később, a temető rendezése során alakították egyetlen összefüggő egységgé. Egyes források 1975-öt tüntetik fel a befejezés évének, 1972-ben még komoly munkaterület volt látható a mauzóleum mögött.[3] 1976-tól kezdődően 1989-ig egészen ritka kivételektől eltekintve ide temették a magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségeit.

Részei

Munkásmozgalmi Mauzóleum

Az épület Körner József Ybl- és Kossuth-díjas építész tervei alapján készült. A mauzóleum előtt levő hármas mártírszobor-csoport, a pilonok elülső oldalát borító domborművek, és a mauzóleum alsó termeit díszítő bronz domborművek Olcsai-Kiss Zoltán szobrászművész alkotásai. Homlokzatán hatalmas felirat olvasható: „A kommunizmusért, a népért éltek”, de ez nem az 1959 évi átadásra került fel.[4]

A mauzóleum bal oldali bejáratán olvashatók a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom azon személyiségeinek nevei, akiknek a hamvait tartalmazó urnákat a földszinti teremben helyezték el. A mauzóleum jobb oldali bejáratán olvashatók azoknak a személyiségeknek a nevei, akiknek a hamvait tartalmazó urnák az alsó teremben találhatók. Földszinti termében találhatók a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom elhunyt személyiségeinek hamvait tartalmazó fekete színű urnák.

Kapcsolat a bunkerrendszerrel

Dézsy Zoltán dokumentum filmrendező 2020-as kutatásai során kiderült, hogy a mauzóleum alagsorában telefonközpont is volt, meg később elfalazott alagút is a Józsefvárosi pályaudvar felé.[1]

Pilonok

A Munkásmozgalmi Mauzóleum előtti térségen 6 pilon helyezkedik el. A pilonok Fiumei út felőli részén levő domborművek a magyar forradalmi munkásmozgalom főbb eseményeit ábrázolják, melyeket Olcsai-Kiss Zoltán alkotta. A pilonok mauzóleum felőli oldalán 28-28 gránittáblán örökítették meg a magyar és nemzetközi forradalmi munkásmozgalom azon személyiségeinek nevét, születési és halálozási évszámait, akiknek az emléke nincs megörökítve a Munkásmozgalmi Mauzóleumban, a Sírsétányon, vagy az oldalparcellákban levő síremlékeken. Az első öt pilonon a nevek az elhalálozás sorrendjében találhatók. A hatodik pilon utolsó két sorában megszakad ez a kronológiai sorrend, mivel ide 1972-ben utólag vésték fel néhány személyiség nevét.

Posztamensek

Tovább haladva a pilonok vonalán, a panteon jobb- és bal oldalán, a sírsétány kezdetének vonalában, a parcella északi és déli szélén egy-egy, mindössze 2 méter magas posztamens található. Ezek nem esztétikai célokat szolgálnak, a növényzet által is hagyták részben benőni; hanem vélhetően a lenti, 12–335 jelű objektum felső műtárgyai: hat méter mélyre leásva sem érhetők el ezen tömbök alapjai.[1]

Sírsétány

Ezen a sétányon (13. parcella) találhatóak azok a személyek, akiket koporsóban temettek el. A sírsétány jobb oldalán temették el az 1956-os forradalom idején elhunytakat, illetve néhány, munkásmozgalmi szempontból jelentős személyiséget. Bal oldalon temették el József Attilát, Lőwy Sándort, Rezi Károlyt, Pataki Istvánt, továbbá a Rajk-per ártatlanul kivégzett mártírjait, valamint Stromfeld Aurélt. Többüket 1990 után áttemették, ma már nem itt található sírjuk.

Oldalparcellák

Itt temették el a magyar és az osztrák kommunista pártok kiemelkedő személyiségeit, Dr. Benedikt Ottót és Mózes Viktort, a hozzá kapcsolódó parcellában pedig számos kommunista politikust (12. parcella). A Panteon bal oldalán, de attól elkülönülve található Kádár János sírja is.

Jelenlegi állapota

A Munkásmozgalmi Panteon 1989-ben, a rendszerváltással funkcióját vesztette. Kádár János 1989-es temetése után kommunista politikusnak nem tartottak itt több temetést. A sírsétány és az oldalparcellák többé-kevésbé rendezett állapotban vannak, ahogy a pilonok is. A Munkásmozgalmi Mauzóleum jelentős része ma is üresen áll, hiszen jóval több urna tárolására tervezték, mint amennyi bekerült (ma 72 urna található benne, 365 helyre). Az egyforma Zsolnay-urnákat már jó előre elkészítették, azok a mai napig a raktárban találhatóak. Az épület le van zárva, csak külön engedéllyel látogatható, állapota romlik. Az utolsó urnát 1988-ban helyezték el.

Források

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Titkos bunkerrendszer a Fiumei úti temető és a II. János Pál pápa tér között, Dézsy Zoltán írása a korszak különleges építményeit kutató Falanszter blogon
  2. ↑ A temető részlete egy 1944-ben készült légifelvételen a MAPIRE archívumában
  3. ↑ 0027–4960 jelű légifelvétel 1972. június 30-áról a Fentről.hu portálján
  4. ↑ Budapest, 1959. március 21. Diszőrség a magyar munkásmozgalom halottainak emlékművénél. A Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából ünnepélyesen felavatták a Munkásmozgalmi Pantheont a Kerepesi temetőben. MTI Fotó: Mikó László az MTVA archívumában