Muklesút indiánok

A mai világban a Muklesút indiánok nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált minden korosztály és a társadalom minden területén. Egyre többen keresnek információkat és ismereteket a Muklesút indiánok-ről, akár a mindennapi életre gyakorolt ​​hatása, akár a társadalomra gyakorolt ​​hatásai, akár történelmi jelentősége miatt. A Muklesút indiánok-re fordított növekvő figyelem miatt elengedhetetlen, hogy teljes mértékben megértsük a témával kapcsolatos összes szempontot. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Muklesút indiánok különböző aspektusait, az eredetétől a mai hatásig, hogy teljes és részletes képet adjunk erről az általános érdeklődésre számot tartó témáról.

Téli kunyhó modellje a White River Valley Museumban

A muklesút indiánok (muckleshoot) az USA Washington államában, Seattle és Auburn közelében élnek.

Az 1855–1856-os Puget Sound-i háborút követően megalakult Muklesút Indián Törzs az őslakosok hivatalos szerve, amely a buklsuhlsz, duvamis, sznokvalmi, felső-pujallup, szkekomis, szmulkamis, szkopamis, tkvakvamis, tilalkoamis és dothliuk csoportokat képviseli. (angolos írásmóddal: buklshuhls, duwamish, snoqualmie, upper-puyallup, skekomish, smulkamish, skopamish, tkwakwamish, tilalkoamish, dothliuk).

Történet

Kapcsolat a gyarmatosítókkal

Az őslakosok védtelenek voltak az európaiak által behurcolt fertőzésekkel szemben, így a tizenkilencedik század közepére számuk jelentősen csökkent. A telepesek növekvő száma a Puget Sound-i háborúhoz vezetett, melynek végén az őslakosokat az Auburn melletti rezervátumba kényszerítették.[1]

A huszadik századtól

Auburn fejlődésével egyre több bevándorló jelent meg, akik meg akarták akadályozni, hogy az őslakosok a területen halásszanak és vadásszanak. Az 1970-es és 1980-as években zajló, halászháborúként is ismert tüntetések során az indiánok követelték, hogy továbbra is halászhassanak és vadászhassanak a rezervátumon kívül.[2] Egy szövetségi döntés kimondta, hogy az őslakosoknak továbbra is joguk van tradicionális területeik látogatására.

Mivel a folyók szabályozásával a lazacpopuláció csökkent, a muklesútok kénytelenek voltak más megélhetési forrás felé nézni. A Muklesút Bingó kaszinó a huszadik század végén nyílt meg.[3]

Rezervátum

A muklesút törzs főleg a 6,13 négyzetkilométer területű, a Zöld és Fehér folyók közelében fekvő Muklesút rezervátumban él. A 2000. évi népszámláláskor a rezervátumnak 3606 lakosa volt (közülük 28,65 százalék vallotta kizárólag indiánnak magát), ezzel a törzs Washington állam egyik legnagyobb őslakos csoportja. A rezervátum egy része Auburnhöz tartozik, lakosainak 72%-a a város területén él.

A muklesútok korábban más csoportokat is asszimiláltak, az ő gyerekeiket pedig a muklesútok kultúrájára tanították.

Közigazgatás

Az indián törzsi szervezetek megalakulását az 1934-es Indian Reorganization Act tette lehetővé. A muklesútok törzsi tanácsa 1941-ben fogadta el alkotmányát; a szervezet kilenc tagja az általános tanácsnak felel.[4] A rendőri feladatokat King megye seriffjének hivatala látja el.[5]

A törzs 2013. november 6-án 390 négyzetkilométernyi erdős területet vásárolt.[6]

Kultúra

Ugyan képzett vadászok voltak, az őslakosok elsősorban halásztak.[7] A kifogott lazacot megosztották más törzsekkel is; mivel túlélésük múlt rajta, a halakkal tisztelettel bántak.

Az első lazacok ünnepe során a hal maradványait a fogás helyére dobják vissza, hogy az beszámolhasson a többieknek; egy másik hagyomány részeként a hal csontjait visszadobják, hogy az a következő íváskor újjászülethessen.

Az őslakosok több kézműves tevékenységet (szövés, fafaragás, kosárfonás) is folytattak. Társadalmuk három szintből állt: a nemesek, a középosztály és a háborúk és rajtaütések során túszul ejtett szolgák.

Jegyzetek

  1. ↑ Walt Crowley, David Wilma: Muckleshoots attack settlers along White River between Kent and Auburn on October 28, 1855. (angol nyelven). HistoryLink.org, 1999. január 1. (Hozzáférés: 2020. október 9.)
  2. ↑ Native American Treaty Rights Movements, 1950s–1990s. In Roger S. Powers: Protest, Power, and Change: An Encyclopedia of Nonviolent Action from ACT-UP to Women’s Suffrage. (angolul) London: Routledge. 1997. 342. o. ISBN 9781136764820 Hozzáférés: 2020. október 9.  
  3. ↑ Muckleshoot Bingo (angol nyelven). Muckleshoot Bingo. (Hozzáférés: 2020. október 9.)
  4. ↑ Tribal Council (angol nyelven). Muckleshoot Indian Tribe. . (Hozzáférés: 2020. október 9.)
  5. ↑ Mucleshoot Tribal Police Department (angol nyelven). King megye. (Hozzáférés: 2020. október 9.)
  6. ↑ Muckleshoot Tribe buys 150 square miles of forest (angol nyelven). The Daily Herald, 2013. november 7. (Hozzáférés: 2020. október 9.)
  7. ↑ Bruce Elliott Johansen – Willard E. Bill: Up from the Ashes: Nation Building at Muckleshoot. (angolul) Seattle: Seattle Publishing. 2014. ISBN 9780985776411 Hozzáférés: 2020. október 8.  

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Muckleshoot című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

További információk