Morva (folyó)
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Morva (folyó)-et és a mai társadalomra gyakorolt hatását. A Morva (folyó) évek óta vita tárgya, és hatása a mindennapi élet különböző területeire kiterjed. A Morva (folyó) megjelenése óta döntő szerepet játszik az emberek interakciójában, kommunikációjában és fejlődésében. Ahogy haladunk előre a digitális korban, fontos megérteni, hogy a Morva (folyó) hogyan alakítja tovább világunkat, és milyen következményekkel jár a jövőre nézve. Ez a cikk elemzi a Morva (folyó) különböző aspektusait és relevanciáját a jelenlegi környezetben, átfogó képet adva fontosságáról és lehetséges következményeiről. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Morva (folyó) lenyűgöző világában!
| Morva | |
 | |
| A folyó az osztrák-szlovák határon | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Csehország Szlovákia Ausztria |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 354 km |
| Forrásszint | 1380 m |
| Vízhozam | 109 m³/s |
| Vízgyűjtő terület |
|
| Forrás | Králický Sněžník |
 é. sz. 50° 12′ 19″, k. h. 16° 50′ 57″50.205189°N 16.849248°E | |
| Torkolat | Duna (Dévénynél) → Fekete-tenger |
| é. sz. 48° 36′ 58″, k. h. 16° 56′ 25″48.616190°N 16.940149°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Morva témájú médiaállományokat. | |
A Morva folyó (csehül és szlovákul: Morava, németül: March) Csehország egyik nagy folyója, amely a Szudétákban ered és a Dévényi-kapunál ömlik a Dunába. [1] Partján fekszik Olomouc (Alamóc, Olmütz) városa, amely egykor Morvaország fővárosa volt. A szláv népekhez tartozó morvák a folyóról kapták nevüket.
Nevének eredete
Neve talán az illír *mor- ('mocsár, mocsaras vízfolyás') és a germán aha ('víz') szavak összetétele, amiből germán neve *Marah(w)a lett, amit azután átvettek a rómaiak, a szlávok és a magyarok is. [1] Római neve az 1–4. században Marus volt. [2]
Leírása
Hossza 354 km.
Jegyzetek
Források
- ↑ KMTL: Morva: szerk.: Kristó Gyula, Engel Pál, Makk Ferenc: Morva, Korai magyar történeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963-05-6722-9
- ↑ Római térkép: A Kárpát-medence a rómaiak idején (Kr. e. 15 – Kr. u. 395), Történelmi világatlasz. Kartográfiai Vállalat, Budapest, 105. o.. ISBN 963-351-696-X CM (1991)
