Minimálbér
A minimálbér (a magyar jogi szaknyelvben „kötelező legkisebb munkabér”) olyan óránkénti, napi, heti vagy havi munkabér, melyet a munkaadó köteles a munkavállaló számára hivatalosan, legálisan megfizetni munkaviszonya alatt. Azaz a minimálbér az az államilag megkövetelt munkadíj, amelynél alacsonyabb munkadíjat egyetlen munkavállaló sem kaphat. Globálisan elterjedt forma, azonban mértéke és alkalmazásmódja eltérő, helyi jogszabályok, törvények szabályozzák. Magyarországon 1989-től alkalmazzák a minimálbért, melynek mértéke folyamatosan változik: évente emelik, azonban a vásárlóerő-paritást (PPP) tekintve hol emelkedik, máskor viszont csökken az értéke. A 2022-es adatok szerint az Európai Unió összes tagállama közül Magyarországon a 4. legalacsonyabb a minimálbér összege, és a visegrádi országok közül is mindhárom másik országban jóval magasabb a minimálbér összege, mint Magyarországon.
Pedig a minimálbérnek, és annak minél nagyobb emelésének számos pozitív hatása van: növeli az életszínvonalat, csökkenti az abszolút és a relatív szegénység mértékét, enyhíti a kereseti különbségeket, mérsékli a keresetek egyenlőtlen területi eloszlását és a nemek közötti bérszakadékot, csökkenti a munkaerő külföldre vándorlásának mértékét, mérsékli a pályaelhagyók számát, növeli az egyes hivatások presztízsét, munkára ösztönöz, növeli a munkatermelékenységet, a vállalkozásokat hatékonyabb működésre sarkallja, miközben csökkenti a szürkegazdaság mértékét, emellett a magasabb jövedelemadó-, járulék- és áfabevétel következtében növekednek az állami bevételek. Kutatások azt is bebizonyították, hogy a minimálbér emelése nem csökkenti a foglalkoztatottak számát.
A minimálbér mértékére évről évre javaslatokat tesz az ENSZ munkaügyi szervezete, az ILO (International Labour Organization) is.
Magyarországon differenciált minimálbért alkalmaznak: van a 266 800 forintos normál minimálbér, emellett van a bruttó 326 000 forintos garantált bérminimum – utóbbit a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben alkalmazzák. Ilyen differenciált rendszert a világon egyetlen más országban sem alkalmaznak. 2020-ban napirendre került a minimálbér és a garantált bérminimum egységesítése, ennek a bevezetése azonban a mai napig nem történt meg. Pedig a minimálbér egységesítését támogatnák a munkaadók és a munkavállalók képviselői is. Emellett az infláció miatt a minimálbér 326 000 forinton történő egységesítését egyetlen lépésben meg lehetne tenni anélkül, hogy a minimálbért fizető munkáltatók terhei reálértéken drasztikusan növekednének, és hogy a garantált bérminimumhoz kötött fizetések összege nominálisan csökkenne. Az európai minimálbér-szabályozás miatt újra napirendre kerülhet a minimálbér egységesítése, hiszen a vonatkozó uniós irányelv a jelenleginél érdemben magasabb minimálbért fog megkövetelni Magyarországon, ami miatt a garantált bérminimum megtartása külön kategóriaként fenntarthatatlan és szükségtelen lesz.
2022-ben az Európai Parlament és az Európai Tanács is jóváhagyta az európai minimálbér-szabályozásról szóló irányelvet, amely megszabja, hogy milyen képletek alapján kell kiszámítani a minimálbér összegét. Ezek között van a mindenkori átlagbér 50%-a és a mediánbér 60%-a; mindkét számítási mód jelentős minimálbér-emelést jelentene a jelenlegi szinthez képest Magyarországon. A tagállamoknak legfeljebb két évük van rá, hogy átültessék az irányelvet a nemzeti jogrendszerükbe, az új szabályokat tehát először legkésőbb a 2025-ös minimálbér összegének megállapításánál kell alkalmazni. Ugyanakkor 2024-ben önkormányzati és európai parlamenti választást is tartanak Magyarországon, ezért a magyar kormánynak érdekében állhat a végső határidő előtt már egy évvel korábban bevezetni az új minimálbér-számítási modellt annak érdekében, hogy a minimálbér összege már 2024-ben érdemben emelkedjen.
Története
Közgazdasági modellek
A kereslet-kínálat elemzése, ahogy azt számos közgazdasági tankönyv bemutatja, arra utal, hogy a minimumbér bevezetése a munka árát az egyensúlyi bér szintje fölé kényszerítheti.
(A munkabér egyensúlyi szintje az a bérszint, amely mellett ugyanannyi munkaórát vennének a munkaadók, mint amennyit a munkavállalók eladnának.) Ennek oka, hogy az egyensúlyi szintnél magasabb bér mellett több ember szeretne munkát vállalni, mint amennyire a cégek igényt tartanak. A minimumbér bevezetése vagy emelése általában főként az alacsonyabb képzettségű munkaerő piacára van hatással, mivel ezen piacra lehet igaz, hogy az egyensúlyi bérszint a minimálbér szintjén vagy alatta van. Ezzel szemben a magasan képzett munkaerő piacán az egyensúlyi bér többnyire túl magas ahhoz, hogy a minimálbér bevezetése vagy emelése érdemben hatással legyen rá.
Más szóval az alap közgazdasági érvelés a következőket mondja az olyan jószágokról, mint a munka (vagy akár a búza): Valamely jószág árának mesterséges emelése a kínálatának növelése és keresletének csökkenése irányában hat. Az eredmény az adott jószág fölöslege. Ha a fölösleg búza, a kormány megveszi azt. Viszont mivel a kormány nem „veszi meg” (nem alkalmazza) a fölöslegként kialakuló munkaerőt, így a munkaerő-fölösleg munkanélküliség formájában jelenik meg, ami jellemzően magasabb minimálbér szabályozás esetén, mint anélkül.
Tehát a minimálbér növelése segíti azokat, akiknek a bére ezáltal megnő, viszont hátrányosan érinti azokat, akik nem jutnak munkához (vagy elveszítik állásukat), mert a vállalatok létszámleépítésbe kezdenek.
A minimálbér támogatói szerint azonban a helyzet jóval összetettebb annál, mint amit a fent leírt elmélet leképez. Az egyik bonyolító tényező a munkaerő piacán lehetséges monopszónia (azaz több eladós – egy vásárlós helyzet). Ilyenkor a munkáltatónak hatalmában áll meghatározni a bérszintet. Ezért legalább az elméleti lehetősége adott annak, hogy a minimálbér növelje a foglalkoztatottságot. S habár az egy-munkáltatós állapot aligha jellemző a legtöbb munkaerő piacra, más tényezők – aszimmetrikus információ, mobilitás korlátozottsága és a munkaerő értékesítés személyes jellege – a legtöbb cég számára bizonyos fokú bérmeghatározó pozíciót teremtenek. Számos közgazdász inkoherensnek tartja az érvelést, mely szerint a munkaerő piac egyszerű kereslet-kínálat modelljére alapozva kijelenthető lenne, hogy a minimumbér csökkenti a foglalkoztatottság szintjét.
Empirikus kutatások
Egy 2010-es tanulmány 288 szomszédos, egymástól eltérő minimálbérrel rendelkező egyesült államokbeli megyepárt hasonlított össze 1990 és 2006 között, és a kutatásból kiderül, hogy a minimálbér emelése nincs kedvezőtlen hatással a foglalkoztatottságra. Az eltérő minimálbérrel rendelkező szomszédos megyék lila színnel vannak jelölve, az összes többi megye fehér.
Több száz közgazdasági kutatás igyekezett kimutatni, hogy a minimálbér bevezetésének ill. emelésének van-e, milyen irányú és mekkora hatása a foglalkoztatottságra. Neumark és Wascher (2007) meta-tanulmányukban (más tanulmányokat összefoglaló tanulmány) összesen 102, az 1990-es évek elejétől készült tanulmányt vettek górcső alá. Ezeknek fele (52) vonatkozott az USA-ra, a másik fele (50) egyéb OECD országokban, Latin-Amerikában és Indonéziában készített tanulmány volt. Neumark és Wascher így összegezték eredményeiket:
„A becslések széles sávban mozognak és ennek megfelelően nincs konszenzus a minimálbér-emelésnek az alacsony bérezésű foglalkoztatottságra gyakorolt hatását illetően. Azonban az a gyakran megfogalmazott állítás, miszerint az újabb kutatások nem támasztják alá a hagyományos nézetet, - azaz hogy a minimálbér csökkenti az alacsony bérűek foglalkoztatottságát - biztosan nem helytálló. Az általunk megvizsgált tanulmányok többsége a minimálbér foglalkoztatottságra gyakorolt negatív hatásának viszonylag konzisztens, bár nem mindig statisztikailag szignifikáns, jelzését adja... További konklúzió, hogy alig van olyan tanulmány, mely meggyőző bizonyítékot szolgáltatna a minimálbér foglalkoztatottságra gyakorolt pozitív hatására.”
Azonban Doucouliagos és Stanley (2009) meta-tanulmánya szerint, mely 64, 1972 és 2007 között készült tanulmányt nézett át, a minimálbér foglalkoztatottságra gyakorolt hatása közel nulla. Doucouliagos és Stanley (2009) tanulmány azonban kifejezetten az USA-ban mért tinédzser foglalkoztatottság kérdésével foglalkozott.
John Smith (2013) szerint minden empirikus kutatás, mely megvizsgálta, azt találta, hogy a minimálbér emelése konzisztensen és statisztikailag szignifikáns módon társult az érintett dolgozók bérének emelkedésével. Ugyanakkor a minimálbér foglalkoztatottságra gyakorolt hatása nem egyértelmű.
A minimálbér támogatói rámutatnak, ha a minimálbér emelése csak kisebb mértékű foglalkoztatottságbeli visszaeséssel jár, azt ellensúlyozhatja a minimálbéren állásukban megtartottak helyzetének javulása. Magyarországi fejleményeket ismertetve Pogátsa Zoltán közgazdász kiemeli: „a 2001-2-es óriási minimálbér-emelésnél nagyságrendileg félmillió ember bére emelkedett, miközben közvetlenül csupán körülbelül 12 ezer ember munkája árazódott ki” Magyarán: a minimálbér emelésével több mint negyvenszer annyi ember járt jól, mint rosszul. A minimálbér emelése után megszűnt munkahelyek száma olyan minimális volt, amelyet a munkaerőpiac 1-2 hónap alatt képes újra létrehozni.
Minimálbér Európában
Európában Izland, a skandináv országok, Svájc, Ausztria, Olaszország és Ciprus nem alkalmazza. Írország 2001-ben, míg Horvátország 2009-ben vezette be a minimálbért. Németországban 2014. július 11-én fogadták el a minimálbérre vonatkozó jogszabályt, amely 2015-től lépett hatályba.
Minimálbér Magyarországon
Magyarországon 1989-ben vezették be a minimálbér intézményét, 1992 és 2011 között mértékét évente állapították meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) végzett háromoldalú egyeztetések végén. 2011. július 30-án a tanács megszűnt, az azt felváltó Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács már csak javaslattételi lehetőséggel bír.
A mindenkori év végére megállapított minimálbér összege kötelező érvényű a magyar gazdaság egészére nézve. Mértéke egy sor adó- és járulékfizetési kötelezettség alapegységét képezi, ehhez viszonyítják például a társas és egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét. Az év első emelt havibérét február elején kapják meg a munkavállalók, hiszen az csak a tárgyévi januári munkáktól érvényes.
A minimálbér összege mindig bruttó összeg (azaz a vonatkozó adókat még ki kell belőle fizetni); így a munkavállalók által kézhez kapott kereset a minimálbérnél jóval alacsonyabb is lehet. A 2002 és 2008 közötti tárgyi adóévekben (hét adóévben) a minimálbér adómentes volt. 2009-től ismét adóköteles, azonban az adójóváírás miatt ez eleinte csak minimális adóterhet jelentett. 2012. január 1-jétől azonban megszűnt az adójóváírás, emiatt a 16%-os személyi jövedelemadóteher hárult a minimálbérre, mely 2016-tól 15%-ra csökkent. A minimálbérre is igénybe vehető szja-jóváírás, három vagy több gyermeket nevelő keresők akár nettóban is megkaphatják a legkisebb kötelező munkabért.
Mértéke szakképzettséget nem igénylő munkakörökben
Érvényességi idő
|
Értéke havonta
|
Értéke hetente
|
Értéke naponta
|
Értéke óránként
|
A bruttó átlagkereset %-ában
|
Rendelkező jogszabály
|
1992. január 1. – 1992. december 31. |
8000 HUF |
|
|
|
35,8
|
1993. január 1. – 1993. december 31. |
9000 HUF |
|
|
|
33,1
|
1994. január 1. – 1994. december 31. |
10 500 HUF |
|
|
|
30,9
|
1995. január 1. – 1995. december 31. |
12 200 HUF |
|
|
|
31,4
|
1996. január 1. – 1996. december 31. |
14 500 HUF |
|
|
|
31,0
|
1997. január 1. – 1997. december 31. |
17 000 HUF |
|
|
|
29,7
|
1998. január 1. – 1998. december 31. |
19 500 HUF |
|
|
|
28,8
|
1999. január 1. – 1999. december 31. |
22 500 HUF |
|
|
|
29,1
|
2000. január 1. – 2000. december 31. |
25 500 HUF |
- |
- |
144 HUF |
29,1 |
215/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet
|
2001. január 1. – 2001. december 31. |
40 000 HUF |
9200 HUF |
1840 HUF |
230 HUF |
38,6 |
197/2000. (XI. 27.) Korm. rendelet
|
2002. január 1. – 2002. december 31. |
50 000 HUF |
- |
- |
288 HUF |
40,8 |
224/2001. (XI. 21.) Korm. rendelet
|
2003. január 1. – 2003. december 31. |
50 000 HUF |
- |
- |
36,4
|
2004. január 1. – 2004. december 31. |
53 000 HUF |
12 200 HUF |
2440 HUF |
305 HUF |
36,4 |
210/2003. (XII.10.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról
|
2005. január 1. – 2005. december 31. |
57 000 HUF |
13 120 HUF |
2624 HUF |
328 HUF |
36,0 |
327/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról
|
2006. január 1. – 2006. december 31. |
62 500 HUF |
14 400 HUF |
2880 HUF |
360 HUF |
36,5 |
316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
|
2007. január 1. – 2007. december 31. |
65 500 HUF |
15 080 HUF |
3020 HUF |
377 HUF |
35,4
|
2008. január 1. – 2008. december 31. |
69 000 HUF |
15 880 HUF |
3180 HUF |
397 HUF |
34,7
|
2009. január 1. – 2009. december 31. |
71 500 HUF |
16 500 HUF |
3290 HUF |
411 HUF |
35,8 |
321/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelez legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
|
2010. január 1. – 2010. december 31. |
73 500 HUF |
16 900 HUF |
3380 HUF |
423 HUF |
36,3 |
295/2009. (XII. 21.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
|
2011. január 1. – 2011. december 31. |
78 000 HUF |
17 950 HUF |
3590 HUF |
449 HUF |
36,6 |
337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
|
2012. január 1. – 2012. december 31. |
93 000 HUF |
21 400 HUF |
4280 HUF |
535 HUF |
41,7 |
298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
|
2013. január 1. – 2013. december 31. |
98 000 HUF |
22 560 HUF |
4510 HUF |
564 HUF |
42,5 |
390/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
|
2014. január 1. – 2014. december 31. |
101 500 HUF |
23 360 HUF |
4670 HUF |
584 HUF |
42,7 |
483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
|
2015. január 1. – 2015. december 31. |
105 000 HUF |
24 160 HUF |
4830 HUF |
604 HUF |
42,4 |
347/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
|
2016. január 1. – 2016. december 31. |
111 000 HUF |
25 500 HUF |
5110 HUF |
639 HUF |
42,2 |
454/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
|
2017. január 1. – 2017. december 31. |
127 500 HUF |
29 310 HUF |
5870 HUF |
733 HUF |
42,9 |
430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
|
2018. január 1. – 2018. december 31. |
138 000 HUF |
31 730 HUF |
6350 HUF |
794 HUF |
41,8 |
430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
|
2019. január 1. – 2019. december 31. |
149 000 HUF |
34 260 HUF |
6860 HUF |
857 HUF |
40,5 |
A Kormány 324/2018. (XII. 30.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2019. évi megállapításáról
|
2020. január 1. – 2021. január 31. |
161 000 HUF |
37 020 HUF |
7410 HUF |
926 HUF |
39,8 |
A Kormány 367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2020. évi megállapításáról
|
2021. február 1. – 2021. december 31. |
167 400 HUF |
38 490 HUF |
7700 HUF |
963 HUF |
38,1 |
20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
|
2022. január 1. – 2022. december 31. |
200 000 HUF |
45 980 HUF |
9200 HUF |
1150 HUF |
38,8 |
703/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
|
2023. január 1. – 2023. november 30. |
232 000 HUF |
53 340 HUF |
10 670 HUF |
1334 HUF |
na. |
573/2022 (XII. 23.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
|
2023. december 1-jétől |
266 800 HUF |
61 340 HUF |
12 270 HUF |
1534 HUF |
na. |
508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
|
Mértéke legalább középfokú végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben (garantált bérminimum)
A garantált bérminimum munkakörhöz, és nem végzettséghez kötött. A garantált bérminimumot abban az esetben kell megfizetnie a munkaadónak, ha az adott munkakör legalább középfokú végzettséghez kötött. Ha valaki például szakmunkás végzettséggel portásként dolgozik, a munkaadónak nem kötelező a garantált bérminimumt kifizetni.
Érvényességi idő
|
Érték havonta
|
Értéke hetente
|
Értéke naponta
|
Értéke óránként
|
Megjegyzés
|
2006. július 1–december 31. |
65 700 HUF (legkisebb munkabér 105%-a, kerekítve a 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet melléklete szerint) |
15 120 HUF |
3030 HUF |
378 HUF |
két évnél kevesebb szakmai gyakorlati időhöz kötött munka esetén, illetve 50 éves életkor alatt
|
|
68 800 HUF (legkisebb munkabér 110%-a, kerekítve a 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet melléklete szerint) |
15 840 HUF |
3170 HUF |
396 HUF |
legalább két év gyakorlati idő esetén, illetve 50 éves életkor felett
|
2007. január 1. – 2007. december 31. |
72 100 HUF (legkisebb munkabér 110%-a, kerekítve) |
16 590 HUF |
3330 HUF |
415 HUF |
két évnél kevesebb szakmai gyakorlati időhöz kötött munka esetén, illetve 50 éves életkor alatt
|
|
75 400 HUF (legkisebb munkabér 115%-a, kerekítve) |
17 350 HUF |
3480 HUF |
434 HUF |
legalább két év gyakorlati idő esetén, illetve 50 éves életkor felett
|
2008. január 1. – 2008. december 31. |
82 800 HUF (legkisebb munkabér 120%-a, kerekítve) |
19 060 HUF |
3820 HUF |
477 HUF |
két évnél kevesebb szakmai gyakorlati időhöz kötött munka esetén, illetve 50 éves életkor alatt
|
|
86 300 HUF (legkisebb munkabér 125%-a, kerekítve) |
19 850 HUF |
3980 HUF |
497 HUF |
legalább két év gyakorlati idő esetén, illetve 50 éves életkor felett
|
2009. január 1. – június 30. |
87 000 HUF |
20 000 HUF |
4000 HUF |
500 HUF |
Teljes munkaidő teljesítése esetén.
|
2009. július 1. – 2009. december 31. |
87 500 HUF |
20 100 HUF |
4030 HUF |
503 HUF |
Teljes munkaidő teljesítése esetén.
|
2010. január 1. – 2010. december 31. |
89 500 HUF |
20 600 HUF |
4120 HUF |
515 HUF |
|
2011. január 1. – 2011. december 31. |
94 000 HUF |
21 650 HUF |
4330 HUF |
541 HUF |
|
2012. január 1. – 2012. december 31. |
108 000 HUF |
24 850 HUF |
4970 HUF |
621 HUF |
|
2013. január 1. – 2013. december 31. |
114 000 HUF |
26 250 HUF |
5250 HUF |
656 HUF |
|
2014. január 1. – 2014. december 31. |
118 000 HUF |
27 160 HUF |
5430 HUF |
679 HUF |
|
2015. január 1. – 2015. december 31. |
122 000 HUF |
28 080 HUF |
5620 HUF |
702 HUF |
Teljes munkaidő teljesítése esetén, ezt is a 347/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet rögzíti
|
2016. január 1. – 2016. december 31. |
129 000 HUF |
29 690 HUF |
5940 HUF |
742 HUF |
454/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
|
2017. január 1. – 2017. december 31. |
161 000 HUF |
37 020 HUF |
7410 HUF |
926 HUF |
430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
|
2018. január 1. – 2018. december 31. |
180 500 HUF |
41 500 HUF |
8300 HUF |
1038 HUF |
430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
|
2019. január 1. – 2019. december 31. |
195 000 HUF |
44 830 HUF |
8970 HUF |
1121 HUF |
A Kormány 324/2018. (XII. 30.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2019. évi megállapításáról
|
2020. január 1. – 2021. január 31. |
210 600 HUF |
48 420 HUF |
9690 HUF |
1211 HUF |
A Kormány 367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2020. évi megállapításáról
|
2021. február 1. – 2021. december 31. |
219 000 HUF |
50 350 HUF |
10 070 HUF |
1259 HUF |
20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
|
2022. január 1. – 2022. december 31. |
260 000 HUF |
59 780 HUF |
11 960 HUF |
1495 HUF |
703/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
|
2023. január 1. – 2023. november 30. |
296 400 HUF |
68 140 HUF |
13 630 HUF |
1704 HUF |
573/2022 (XII. 23.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
|
2023. december 1-jétől |
326 000 HUF |
74 950 HUF |
14 990 HUF |
1874 HUF |
508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
|
Jegyzetek
- ↑ – ec.eurostat.eu, 2022. január 28.
- ↑ Átalakításra vár a minimálbérezés – magyarnemzet.hu, 2020. január 14.
- ↑ Nagy Márton: magasabb, 5-6 százalékos lehet jövőre az infláció – portfolio.hu, 2023. december 4.
- ↑ a b Jönnek az új EU-s szabályok a minimálbérre, de mi lesz a magyar fizetésekkel? – lakmusz.hu, 2022. október 11.
- ↑ Jön az uniós minimálbéremelési rendszer, jól járnak a magyar dolgozók – napi.hu, 2022. október 4.
- ↑ Az európai minimálbér már 2024-ben megérkezik Magyarországra (magyar nyelven). economx.hu, 2023. június 24.
- ↑ McConnell, C. R.. Economics, 14th, Irwin-McGraw Hill, 594. o. (1999)
- ↑ Gwartney, J. D.. Economics: Private and Public Choice, 10th, Thomson South-Western, 97. o. (2003) hivatkozta: :en:minimum wage
- ↑ Mankiw, N. Gregory. Principles of Macroeconomics, 6th, South-Western Pub, 311. o. (2011) hivatkozta: :en:minimum wage
- ↑ Sowell, Thomas. Minimum Wage Laws, Basic Economics: A Citizen's Guide to the Economy. New York: Basic Books, 163–9. o. (2004). ISBN 978-0-465-08145-5 hivatkozta: :en:minimum wage
- ↑ (1997. március 1.) „Monopsony in the Labor Market”. Journal of Economic Literature 35 (1), 86–112. o.
- ↑ (1970. július 1.) „Heterogeneous Capital, the Production Function and the Theory of Distribution”. The Review of Economic Studies 37 (3), 407–36. o. DOI:10.2307/2296729. hivatkozta: :en:minimum wage
- ↑ (2005) „On Labour Demand and Equilibria of the Firm”. The Manchester School 73 (5), 612–9. o. DOI:10.1111/j.1467-9957.2005.00467.x. hivatkozta: :en:minimum wage
- ↑ (2009) „Input price-input quantity relations and the numeraire”. Cambridge Journal of Economics 33 (5), 937–48. o. DOI:10.1093/cje/bep005. hivatkozta: :en:minimum wage
- ↑ (2010. november 1.) „Minimum Wage Effects Across State Borders: Estimates Using Contiguous Counties”. Review of Economics and Statistics 92 (4), 945–964. o. DOI:10.1162/REST_a_00039. (Hozzáférés: 2014. március 10.)
- ↑ a b c John Smith: Why Does the Minimum Wage Have No Discernible Effect on Employment? 2013. Center for Economic and Policy Research
- ↑ Neumark, D.; Wascher, W.: Minimum wages and employment. 2007. IZA Discussion Papers, No. 2570
- ↑ Pogátsa Zoltán a HVG.hu Vélemény rovatában. 2014. június 18.
- ↑ Gesetz zur Stärkung der Tarifautonomie (Tarifautonomiestärkungsgesetz). Dokumentations- und Informationssystem für Parlamentarische Vorgänge. Deutscher Bundestag. (Hozzáférés: 2014. július 13.)
- ↑ A napi.hu cikke említ egy négyéves időszakot, melyben nem évente történt ennek megállapítása, azonban azt nem részletezi.
- ↑ 2012 tavaszán ez a minimálbér 30-ad része.
- ↑ Bank360 bérkalkulátor (magyar nyelven). bank360.hu. (Hozzáférés: 2022. december 19.)
- ↑ a b c A KSH éves minimálbér statisztikája
- ↑ a b c NAV Minimálbér, garantált bérminimum
- ↑ Teljes megnevezése: „a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén”.
- ↑ Minimálbér 2023 és garantált bérminimum 2023 - bruttó és nettó | Bank360 (magyar nyelven). bank360.hu. (Hozzáférés: 2022. december 19.)
- ↑ Ezt a megosztást a 321/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet írta elő.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Minimum wage című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források