Michoacán

A mai világban a Michoacán olyan téma, amely nagy aktualitást és érdeklődést váltott ki. Akár a társadalomra, akár a tudományra, a kultúrára vagy bármely más területre gyakorolt ​​hatása miatt, a Michoacán világszerte nagy jelentőségű témává vált. A történelem során a Michoacán alapvető szerepet játszott az emberiség fejlődésében és evolúciójában, és hatása ma is érezhető. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Michoacán-hez kapcsolódó különböző oldalakat és szempontokat, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a nagyon releváns témáról.

Michoacán de Ocampo
Michoacán zászlaja
Michoacán zászlaja
Michoacán címere
Michoacán címere
zászlaja címere
Térkép
Colima elhelyezkedése Mexikón belül
Politika
Ország Mexikó Mexikó
ISO 3166-2 MX-MIC
Székhely Morelia
Kormányzó Fausto Vallejo Figueroa (2012-től)
Községek 113
Természetföldrajz
Terület 58 643 km²
Népesség (2010-ben)
 - Népesség 4 351 037
Időzóna UTC–6
 - NYISZ UTC–5
Egyéb
Honlap www.michoacan.gob.mx

Michoacán (teljes nevén Michoacán de Ocampo) Mexikó egyik tagállama. A Csendes-óceán partvidékétől messze benyúlik a Sierra Madre hegyei közé, a fővárostól nyugatra. Nyugaton Colima és Jalisco, északon Guanajuato és Querétaro, keleten México és Guerrero államokkal határos. Területe 58 643 km², lakosainak száma (2010) mintegy 4,4 millió.[1] Fővárosa Morelia, jelentősebb városai emellett: Sahuayo, Zamora, La Pledad de Cavadas, Purándiro, Zacapu, Huatacare, Zinapécuaro, Ciudad Hidalgo, Heroica Zitácuaro, Cotija de la Paz, Los Reyes de Salgado, Uruapan del Progreso, Pátzcuaro, San Antonio Villalongín, Puruarán, Curácuaro de Morelos, Huetamo de Núñez, La Huacana, Tepalcatepec, Apatzingán de la Constitución, Coalcomán de Matamoros, Aquila, Tupitina, Temoiscatio del Ruiz.

Északnyugati határán található Mexikó legnagyobb, egyben Latin-Amerika harmadik legnagyobb tava, a Chapalai-tó, aminek nagyobbik része Jalisco államhoz tartozik.[2][3] Guerrero állammal hosszú szakaszon a Balsas folyó mentén határos; ennek visszaduzzasztásával alakították ki az Infiernillói-víztározót.

Lépcsős piramis Tzintzuntzan falu mellett

Népesség

Ahogy egész Mexikóban, a népesség növekedése Michoacán államban is gyors, ezt szemlélteti az alábbi táblázat:[4]

Év Lakosság
1990 3 548 199
1995 3 870 604
2000 3 985 667
2005 3 966 073
2010 4 351 037

Nevezetességei

  • Tzintzuntzan (taraszkó vagy purépecha nyelven: a kolibrik földje) falu mellett a régészek számos indián kulturális emléket tártak fel.
  • Az állam keleti részén, Mexikóvárostól mintegy 200 km-nyire fedezték fel 1975-ben a pompás királylepke (amerikai királylepke, Danaus plexippus) telelőhelyét, ami azóta természetvédelmi terület.
  • Az Uruapan környékén fekvő Barranca del Cupatitzio Nemzeti Park pálmáiról és vízeséseiről híres.
  • Két olyan nevezetes tűzhányó található az államban, amelyek az újkorban jöttek létre: a Parícutin és az El Jorullo.
  • Kedvelt turistacélpont a Pátzcuarói-tó, és például annak Janitzio nevű szigete.
  • Ebből az államból származik a purepecsa indián eredetű, de európai és afrikai hatásokat is mutató énekstílus, a 2010-ben szellemi kulturális örökséggé nyilvánított pirekua.[5]

További információk

Források

  1. ↑ INEGI - statisztikák (spanyol nyelven). . (Hozzáférés: 2013. február 4.)
  2. ↑ Lago de Chapala (spanyol nyelven). CEA Jalisco. . (Hozzáférés: 2015. július 15.)
  3. ↑ Laguna de Chapala (spanyol nyelven). CONABIO. . (Hozzáférés: 2015. július 15.)
  4. ↑ SEGOB adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 1.)
  5. ↑ La pirekua, canto tradicional de los p’urhépechas (spanyol nyelven). UNESCO. (Hozzáférés: 2017. január 25.)
Ez a mexikói közigazgatási egységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!